Irodalmi Szemle, 2014
2014/5 - N. Tóth Anikó: Az olvasás felettébb szükséges voltáról (beszélgetés Tőzsér Árpáddal, Grendel Lajossal és Mizser Attilával)
N. Tóth Anikó AZ OLVASÁS FELETTÉBB SZÜKSÉGES VOLTÁRÓL BESZÉLGETÉS TÖZSÉR ÁRPÁDDAL, GRENDEL Lajossal és mizser Attilával .A. nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karának Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézete és az Arany A. László Polgári Társulás 2013 őszén immár harmadik alkalommal szervezte meg a Legere Irodalmi Versenyt középiskolások számára. A háromfordulós csapatvetélkedő témája ezúttal a szlovákiai magyar irodalom volt. A rendezvény kuriózumának számított az a beszélgetés, mely során Tőzsér Árpádot, Grendel Lajost és Mizser Attilát faggattam olvasási szokásaikról, olvasmányaikról. □ N. Tóth Anikó: A Legere verseny szervezőinek és a felkészítő tanároknak nem titkolt célja az, hogy felkeltsék a fiatalokban az olvasás iránti vágyat. Azért hívtuk meg az itt ülő írókat, hogy osszák meg az olvasmányaikkal kapcsolatos gondolataikat, hogy még több kedvet kapjanak a fiatalok. Mit olvastatok középiskolás korotokban? Tőzsér Árpád: Mindenevő, mindenolvasó voltam gyerekkoromban is, mint ahogy most is. S töredelmesen be kell vallanom, hogy ponyvákból, cowboy-könyvekből ismertem meg a betűket. A nálam sokkal idősebb testvérbátyám már gimnazista volt, mikor én még iskolába sem jártam, nyalábostul hordta haza a ponyvaregényeket, Buffalo Bilit, ilyesmiket, és ezekből, magam sem tudom, hogyan, de megtanultam olvasni. Mikor bekerültem iskolába, olvasni már tudtam, de írni nem. Később, rimaszombati diákként, elhatároztam, hogy Mikszáth Kálmán minden könyvét elolvasom. Az egyik tanárunk ugyanis felhívta rá a figyelmünket, hogy iskolánkban Mikszáth is tanult valaha. Erre nagyon büszke lettem, s megfogadtam, hogy én pedig Mikszáth minden könyvét felkutatom és elolvasom. És lön. Az ugrás Buffalo Bilitől Mikszáthig elég nagy és csavaros volt, de az én szellemi növekedésem mindig is ilyen csavart szabókban történt. □ NTA: Lajos, neked milyen olvasmányélményeid voltak középiskolás korodban? Ki volt a mentorod? Grendel Lajos: Nekem az apám. 12-13 éves koromban kezdtem el Jókait olvasni, és 50 vagy 60 kötet Jókait elolvastam. És aztán Mikszáthot. És Kemény Zsigmondot. □ NTA: Kemény is apai tanács volt? GL: Már meghalt az apám, amikor 16-17 éves koromban fanyalodtam rá, illetve lettem Kemény Zsigmond-rajongó. □ NTA: Úgy tűnik, a családtagoknak elég nagy szerepük volt az olvasóvá nevelésben. Attila, a te esetedben is így volt? Mizser Attila: Én azt hiszem, hogy a Rakéta regényújság lapszámait apukám hozta haza, megrögzött olvasója voltam, ez volt az alapélmény. Aztán valahogy abban az időben jött be Salinger meg Orwell, őket kezdtem 80
