Irodalmi Szemle, 2014
2014/1 - KULTÚRA ÉS EVOLÚCIÓ - Pléh Csaba: Az evolúciós megszaladások nyomában (a Fékevesztett evolúció című kötetről)
KULTÚRA ÉS EVOLÚCIÓ PLÉH CSABA AZ EVOLÚCIÓS MEGSZALADÁSOK NYOMÁBAN A FÉKEVESZTETT EVOLÚCIÓ CÍMŰ KÖTETRŐL A mai evolúciós kutatás központi kérdése, hogy hogyan lehet az evolúciós gondolatmenetet kiterjeszteni a kulturális jelenségek és a történeti folyamatok vizsgálatára. E téma jellegzetes XIX. századi kérdései ma is velünk élnek, s a napi politikáig elhatolnak. Vajon egyenlő színvonalúak-e az emberi kultúrák, vagy rájuk is értelmezhető valamiféle progresszióként felfogott evolúciós hierarchia? Kultúra és evolúció kapcsolatára ismerünk fontos XX. század közepi analógiás modelleket is. Az utóbbiak jellegzetes példája a Kari Popper elindította evolúciós episztemológia, vagy ma Daniel Dennett felfogása, melyek a variáció- szelekció-átadás típusú változásmodel- leket mutatják be a darwini evolúciótól egészen a gondolatok versengéséig. Biológiai evolúció és társadalmi folyamatok kapcsolatát azonban ma jó néhány nem analógiás modell is kezeli, például a Boyd és Richerson s mások által kidolgozott génkultúra-koevolúciós elmélet. Ennek klasszikus példája a laktóz-tolerancia és a szarvasmarha-tenyésztő kultúrák együttes kialakulása. A Fékevesztett evolúció című, két kiváló elméleti evolúciókutató és a kutyákról szóló munkáik révén közismertté vált kísérleti etológus szerkesztette kötet nyolc fejezete az utóbbi - a nem analógiás modelleket felvonultató - csoportba tartozik. Nem a kultúra általános evolúciós értelmezését kísérlik meg, hanem arra mutatnak rá, hogy a klasszikus biológiai evolúciós mechanizmusok a mai világ általunk teremtett körülményei között különlegesen kiugró, társadalmilag sokszor torz eredményekre vezetnek. Az etoló- gusok kiváló csapatot gyűjtöttek össze. A biológusok mellett orvosok, antropológusok, pszichológusok elemzik az anorexia és az elhízás, a prostitúció és a drogfüggés „végső” biológiai okait. A megszaladási folyamatokat a kötet szerzői kétféleképpen elemzik és értelmezik. Csányi és Miklósi úgy bemutatják be ezeket, mint szigorú biológiai folyamatot, ahol valamilyen viselkedési preferencia mögött specifikus genetikai adaptáció áll, s a genetikai adaptáció kibontakozása sokszor komikus vagy drámai fejleményekhez vezet. Bemutatják azonban azt is, maga Miklósi is más fejezetekben, hogy vannak e folyamatnak lágyabb formái is. Az általunk teremtett társadalom olyan körülményeket alakít ki, ahol meglévő preferenciáink minden újabb genetikai adaptáció nélkül vezethetnek az új körülmények kö27
