Irodalmi Szemle, 2014
2014/1 - KULTÚRA ÉS EVOLÚCIÓ - Pléh Csaba: Az evolúciós megszaladások nyomában (a Fékevesztett evolúció című kötetről)
zepette meghökkentő következményekhez. Például vizuális újdonság iránti preferenciáink miatt nézzük túl sokat a tévét, s nem valami új mozzanat miatt. Az, hogy egy adaptív szervezeti válasz sajátos környezetben alkalmazkodásra képtelenné, illetve tragikomikusán önveszélyeztetővé válik, sokszor „kőkorszaki szaki” típusú elképzelésekbe illeszkedve magyarázható. Mint Fövényi József bemutatja a metabolikus szindróma s a második típusú cukorbetegség terjedéséről, ezek alapja az volt - ahogy azt Csányi Vilmos is számtalanszor elemezte -, hogy eredeti táplálék- és ízpreferenciáink a nehéz, sokszor éhezéssel tagolt táplálkozási körülményekhez igazodtak. Az utóbbi 150 év cukor- és zsírdömpingje és a mozgás nélküli munkavégzés vezettek el az anyagcserezavarok jelenségéhez. Természetesen itt is számos izgalmas részletkérdés akad, az egyes etnikumok s régiók eltéréseiben például. (A magyarok és a szlovákok szomorú módon az élen állnak itt.) Számos biológiai alapú megszaladási folyamat azonban Darwin „másik” elméletéhez, a természetes kiválasztást kiegészítő szexuális szelekció elméletéhez kapcsolódik, mely szerint a válogatós nem (az emlősöknél és számos madárfajnál a nagyobb kockázatot vállaló nőstények) preferenciái alakították a fajt. A nőstények sajátos génváltozatokat preferáltak, s mint Miklósi bemutatja, ehhez a preferáló génváltozathoz kapcsolódott a másik nemnél például a fittséget jelző ornamentika, mint például az igencsak önveszélyes terebélyes szarvasagancs, de akár a nyelv kialakulása is. A kötet több tanulmánya - Csányi, Miklósi - mutatja be e rendszer logikáját, mely már Sir Raymund Fisher 1930-as évekbeli munkái óta rendelkezésre áll az evolúciós gondolkodásban. A kötet számos konkrét példát is bemutat, úgy a biológiai, ahogy a lágyabb típusból, mind a megszaladás pozitív oldalára, mind a rosszul alkalmazkodó változatokra. Visszatérően találkozunk azzal, hogy bizonyos oldalaiban az emberré válás során az agyfejlődés és az értelem megnövekedése megszaladási jelenség, amelyben a nagyobb csoport értékessége s a nők okossági preferenciái is szerepet játszottak. A kötet foglalkozik az elhanyagolt csalás-csaló felismerés fegyverkezési versenyével is, a fajtársak s a nemek között is. Demetrovits Zsolt a szerfüggést elemzi, igen jól kombinálva az alapvető jutalomrendszer működtetését mint biológiai folyamatot - mely az öröm állapotának előidézésével a fittség illúziójához vezet - a kulturális szabályozás kereteivel s modern zsákutcáival. A kötet esettanulmányai az elhízás mellett bemutatják az anorexiát és a szépítkezést, mint a női szelekció elszaladt jelenségeit (Ujfalussy Dorottya Júlia). Ezek a fejezetek jól mutatják a mai „lágy rendszerek” szerkezetét és felelősségét. A sovány nőideál, a megkésett serdülésű lányok vélt vagy valós okossága együtt vezet a tragikus végkifejlethez. A jelenség is újszerű, a tanácsok is lágyak: miként a divatcégek megkezdték, merjünk teltebb nőkkel is reklámozni melltartókat. Kicsit hiányzik az olvasónak a fejezetek egymáshoz viszonyítása. Most akkor a soványság a nagy gond vagy a kövérség? A számok azt mutatják, hogy az első igen drámai, de ritka (0,5 %), s mentális patológiát is jelent, az utóbbi lassan 28
