Irodalmi Szemle, 2014

2014/4 - Soóky László: Harcos békeidők (dráma)

Anyóka: Nem tudom, apó, brezolitos úton járok, s virágok nyílnak belőlem.

Nagypapa: Utánad vágyódom, anyó, de még véres a baltám, és... és regimentnyi a dolgom. Anyóka: Megyek, apó, megyek...

Bielokosztolszky úr: ...majd elkísér a csókjaid emléke,

az élet szép, s szeretni jó, patyolatfehér ágyacskádban, gondolj majd énrám, kis Kató.

II. JELENET

(Géza úr tapossa a pedált, magasan, a mindenség fölött, égi biciklijén csilingel a sok ócskaság. Nagyláb kikönyököl a sírból, cigarettát csavar, pöfékel békülékenyen. Ugyanaz a táj)

Nagyláb: Hahó, Géza úr, hogy ityeg a fityeg? Mit lát a tájban, ha kérdésemmel meg nem sértem?

Géza úr: Virágos nőkkel van teli a pusztaság. Állnak meg heverésznek a pusztaságban, s teljesen virágosak. Perverz nótákat dalolnak, azzal hergelnek.

Nagyláb: Miért nem csapott szét közöttük, Géza úr? Ha a maga helyében lennék, bizisten, szétcsapnék közöttük.

Géza úr: Miért, miért?! Nem tudtam leszállni, azért.

Nagyláb: Aha...

Géza úr: Semmi aha! Nem tudtam leszállni a nyeregből, és kész. (szünet) Pedig akartam. Nagyláb: Csak nem sikerült ugye?

Géza úr: (sértett duzzogásal) Dolgom van, láthatja. Én állami alkalmazott vagyok. Különben is: valaki kiáltott, sietnem kell.

Nagyláb: Ott, túl a folyón?

(A tájon átballag Festő cimbora, karon fogva vezeti Bielokosztolszky urat, Festő cimbora vállán festőállvány, Bielokosztolszky úr pedig a Hohner tangóharmonikát cipeli. Bejönnek a tájba, s kimennek a tájból)

Géza úr: Ott, túl a folyón. Nagy kiáltás volt, nekem elhiheti, amolyan visszafojtott halálsikoly. Nagyláb: Festő cimbora lehetett, Géza úr, ő viccelődik így, ismerem a módszereit.

Géza úr: Kiált, s lesi a segítséget? Körülnéz valami kilátóról?

Nagyláb: Kiált, aztán lesi a segíteni sietőt. Aztán röhög, befelé zokogva.

(A tájba most Talapka csendőr érkezik, oldalfegyverét babrálja, hasra vágódik, körbekússza a tájat, fektében időnként meghúzza a vodkás üveget, a fára szegezi pisztolyát)

Talapka csendőr: Kivel vagy, mi?! Teszel egy vallomást, vagy teszel rá?! Kiszedjem belőled? Ne kényszeríts, hogy kényszerítselek! (szünet) Az a szerencséd, hogy elfogyott a vodka. Előkerítem a Kódoryt, aztán jövök. Ha akkor se lesz dinamód, jól lebüntetlek.

(Talapka csendőr kiaraszol a tájból)

Géza úr: De mondom: halálsikoly volt.

Nagyláb: Nagy dolog, mondhatom. Időtlen idők óta halott.

Géza úr: Ó, minő csapás, minő csapás... Szomorkodjunk talán várakozón?

Nagyláb: Nem, nem, Géza úr, hova gondol?! Nem emlékszik,? Maga hivatalban van...