Irodalmi Szemle, 2014

2014/3 - Szerzőink

KÖVETKEZŐ SZÁMUNKBAN

„Csak ismétlődő hasonlatokkal tudnám leírni

az ezután történteket, vagyis dehogy tudhatnám,

csak próbálnám, de a próbálkozók halogató vesztesek,

és én ki nem állhatom a »mint«-ek efféle élősködő

viszonyrendszerét.”

Áfra János: Amikor hallgatsz

„Kartaly úr: Valami furcsa van a levegőben? Nem érzékeltem mindent, mert egy hirtelen rezdüléstől beszakadt a koporsóm sarka. Hosszasan tisztálkodtam... tán ezalatt történt valami szokatlan? Bielokosztolszky úr: Bár tudnám. Az a különös, hogy máma minden csontom, még az ujjperceim is, mind együtt vannak. Amolyan ondónevelő ez az idő, nem érzi, Kartalykám?! Mulathatunk egy kicsit, da- nolgathatunk is várakozón. Ott a tavalyi koszorúm, üljön rá, kényelmesebb, mint a maga kriptaköve, és melegebb is. Aztán mit danolna szívesen, Kartalykám?”

Soóky László: Harcos békeidők