Irodalmi Szemle, 2014
2014/2 - JAPÁN SZEMLE - Mátrai Titanilla: Szamurájok és kísértetek, avagy erkölcs és erkölcstelenség Japánban (tanulmány)
4 The Tokyo Ballet: „ The Kabuki ” by Maurice Bejárt http://www.nbs.or.jp/english/ content s/schedule/the- tokyo- ballet-the-kabuki-by-maurice- bejart/(megtekintve: 2013. december 1.) 111 Szintén magyarországi kapcsolat, hogy a nemrégiben bemutatott 47 Honin című filmet részben Magyarországon forgatták. http://www.imdb.com/title/ ttl3359?5/?ref_=nm_flmg_act_3 (megtekintve: 2013. december 1.) " István Mária: A japán klasz- sziktis Csúsinguru két magyarországi előadása. Critical Lapok, 2013/3. 33-36. http://criticailapok.hu/in- dex.php ?option=com_ content &view=article&id=37857 (megtekintve: 2013. december 1.) részletességgel, a kabukira oly jellemző díszes látványvilággal tárja elénk, ezzel szemben a Genroku csúsingura az eseményekből nem mutat semmit, azt látjuk a színpadon, ami a háttérben történik: politikai lobbizás, pletykák, készülődés az öngyilkosságra vagy a leszámolásra - de az öngyilkosságot és a leszámolást már nem. A tradicionális színházon kívül sok más formában is újjászületett a mű. Készült belőle film, tévésorozat, sőt Maurice Béjart még balettként is feldolgozta az 1990-es években.9 Mi sem mutatja jobban, hogy a történet milyen népszerű világszerte, mint az a tény, hogy Magyarországon is többször bemutatták ;10 1936-ban Németh Antal, 1972-ben pedig Kazimir Károly rendezésében.11 A jocujai kísértettörténet A történet szerint egy gazdátlan szamurájba, Tamija Iemonba, beleszeret a fiatal Oume. Hogy Iemont megszerezzék, Oume családja mérget küld lemon gyengélkedő feleségének, aki - mint korábban írtam - a gyermekszülés után nem képes felépülni. Az orvosságként küldött mérget Oiva, lemon felesége megissza, amitől arca eltorzul, haja kihullik, majd egy baleset következtében meghal. Oiva halála után kísértetként visszajár, és megöli azokat, akik szenvedést okoztak neki, és az életére törtek. A jocujai kísértettörténet (Jocuja kaidan, eredetileg Tókaidó Jocuja kaidan címen mutatták be) az első ránézésre egy szerelmi háromszögből, féltékenységből, gyilkosságból kísértettörténetté fajuló darab. Azonban a felszínen zajló, olykor hátborzongató cselekményt tovább vizsgálva a darab több aspektusa jelenik meg. A szerző, IV. Curuja Nanboku 1825-ben mutatta be ezt a művét, mellyel a kísértettörténetek új műfaját teremtette meg a kabukin belül, és melyet számos más kísértetkabuki követett Curuja Nanboku tollából, csakúgy, mint más szerzőkéből. Curuja Nanboku A jocujai kísértettörténet megírásához a korábbi darabra, A negyvenhét hűséges szamurájra támaszkodott, a hasonló kor és világ bemutatásával egy görbe tükröt tartott az idealizált szamurájerkölcs elé. Az Edo-kor elején keletkezett mű idealizált képet mutatott a szamurájokról, hiába is próbálta a köznéppel elhitetni a feltétel nélküli felsőbbrendűségüket, az erkölcs és a becsület mindenek fölé helyezését, ez a jellemábrázo60
