Irodalmi Szemle, 2014
2014/2 - JAPÁN SZEMLE - Mátrai Titanilla: Szamurájok és kísértetek, avagy erkölcs és erkölcstelenség Japánban (tanulmány)
lás nem tükrözte a valóságot. Az Edo-kor végére azonban a súlyosbodó gazdasági és társadalmi problémák miatt a kor közerkölcse hanyatlásnak indult, s így a régen még hősként bemutatott szamuráj-figura ekkorra már olyan esendő és gyalázatos szerepben jelenik meg, melyben a nézőközönség bármelyik tagja magára ismerhetett. A korábbi darabhoz hasonlóan A jocujai kísértettörténe- íet is valós, ám kisebb horderejű, hétköznapi események ihlették. Két gonosztevőt végeztek ki akkoriban, akik megölték urukat. Ebből a két figurából született Tamija lemon és az őt nagyban befolyásoló, a szálakat a kezében tartó Naoszuke Gonbei figurája a darabban. Egy másik korabeli hír szerint egy szamuráj felesége megcsalta a férjét a család egy szolgálójával. Ezután a férj megölte feleségét és a szolgálóját, és a két holttestet egy ajtópalánk két oldalára erősítve bedobta a Kanda-folyóba. Ez az epizód szintén megtalálható a színdarabban, amikor lemon halott feleségét, Oivát és Koheit, a megölt szolgát szintén egy ajtódeszkára erősíti, és bedobja a vízbe. Ugyan a két ember között nem volt szerelmi viszony, lemon a megcsalatásának látszatával akarta indokolttá tenni újabb házasságát. Az előadás egyik legismertebb és legnépszerűbb jelenete az, amikor a palánk a két holttesttel kiemelkedik a vízből, és megjelenik a két kísértet.12 Hasonlóan életből merített példa a szúnyogháló motívuma. A legenda szerint, amikor Curuja Nanboku pénzszűkében volt, az otthoni szúnyoghálóját adta el. Ilyen jelenet látható a darabban, amikor lemon elviszi a gyermeke fekhelyénél lévő szúnyoghálót, hogy szeretőjének ajándékot vegyen az érte kapott pénzből. Azonban - a gyerek egészségéről lévén szó - Oiva igyekszik őt ebben megakadályozni, és így tettlegességig fajul az eset. lemon az egész színpadon keresztül vonszolja a szúnyoghálóba csimpaszkodó Oivát, majd ahogy a férfi kitépi a hálót a nő kezéből, Oiva tíz vérző ujjal marad a színen. Fájdalmas a jelenet, egyben groteszk is a Csúsingura fényében - a hűség és erkölcs nevében a saját hasukat felvágni nem átalló férfiakkal szemben a vérző ujjak szintén a kor kisszerúsé- gét mutatják. Hasonló szerepet tölt be Oiva halála is, ami szintén a rituális öngyilkosságok groteszkül kifordított megjelenítése. Ugyanis az eltorzult arcú, megjelenésében már kísértetszerű nő véletlenül megy neki az ajtódeszkáA jelenet jellegzetessége meg, hogy a két szereplőt ugyanaz a színész kelti életre - ez is egy gyakori színpadtechnikai megoldás a kabukiban így a palánk megfordulása alatt változik át a színész Oivából Koheibe. A gyors átváltozást a kabukiban hajagavarinak hívják. Ezt az epizódot pedig toilagaesinek (tóim = ajtópalánk, kaesi = megfordulás, a szóösszetételben a „k” hang zöngésedik, és „g“-re változik). 61
