Irodalmi Szemle, 2014

2014/12 - SARKI FÉNY - Mirkka Rekola: [Évtizedek múltán...]; [Milyen sokszor...]; [A gyerek, aki...]; [Az év csak akkor egy hely...]; [Beragadt a lift...]; [Látom anyámat...]; [Almavirágok...]; [Fel le...]; [Virrasztani...]; [Lehúzom sapkám ellenzőjét...]; [Nézd, milyen magas az ősz...]; [Ágakkal növik be a fák...]; [Már nem melegek az éjszakák...]; [Itt van...]; [Utazz más városokba...]; [Már kabát nélkül...] (versek és aforizmák, Polgár Anikó fordításai)

SARK! FÉNY

I A GYEREK, А К I ... 1

[LAPS!, ) O K A S А I ... ]

A gyerek, aki egy szívószálat és egy üres poharat kapott a teraszon, két kézzel szorította,

és kitartóan szürcsölte a napfényt abból a pohárból.

[AZ ÉV CSAK AKKOR EGY HELY...]

[VUOS1 ON P A I К К A ... ]

Az év csak akkor egy hely, ha ki tudsz jönni belőle.

Es muß sein wohin gehen.

Egy kapu, amely nyitható innen és nyílik onnan is.

[Beragadt a lift...]

[HlSSI PYSÄHTYNYT... ]

Beragadt a lift valamelyik emeleten, a csengőben lemerült az elem.

Csak fél három van mindig a faliórán, a hangkazetta üresen forog.

Anyám, aki már elmúlt kilencven, úgy érzi, különös térben támolyog.

„Egyszer csak áttűnnek igy

más világokba az emberek” - mondja.

S én megpróbálom támogatni őt.

Csak látszat, hogy még továbbra is itt vagyunk.

75