Irodalmi Szemle, 2014
2014/11 - ELNYOMÁSOK ÉS FELSZABADULÁSOK - Pataky Adrienn: „A művészet kegyelméből a politika átlényegül” (tanulmány)
ELNYOMÁSOK ÉS FELSZABADULÁSOK utókor számára pedig a „kádárizmus éveinek legvagányabb költője”, „a demokratikus ellenzék költője” - de nemcsak líráját hatotta át a politika. 1977-ben aláírta a cseh Charta vezetőinek letartóztatása elleni tiltakozó ívet, majd 1979-ben egy újabb tiltakozáshoz gyűjtött aláírásokat a Charta-ügyben. Az ekkortájt őt cenzúrázó ítélet hamar oldódott, az Új Symposion, később a Mozgó Világ, a Magyar Nemzet és a Kortárs mint az ideológiailag ellenőrzött sajtó képviselői közölték időnként néhány versét. A nyolcvanas években mégis inkább a szamizdat kiadások adtak Petri számára új szabadságot: 1981-ben egyik alapítója, majd 1989-ig szerkesztője volt a Beszélő című folyóiratnak, amely nyolcvanas évek első szamizdat periodikájaként a demokratikus ellenzék lapja lett.7 A Beszélő egyik előzménye a szamizdatbutik: „81 tavaszától működött a Rajk-butik a Galamb utcában, hetente egyszeri árusítással”8, itt lehetett hozzáférni olyan dokumentumokhoz, amelyek letiltott kéziratok vagy fénymásolatban és egyéb formában sokszorosított, illegálisan terjesztett anyagok voltak. A Beszélő valószínűleg 1981 végén jött csak létre: az MSZMP Központi Bizottsága Agitációs és Propaganda Osztályának tájékoztatója a Politikai Bizottságnak arról számolt be 1981. december 30-án, hogy megjelent a Beszélő: „Ellenzéki tevékenységükről ismert személyek - Haraszti Miklós, Kis János, Kőszeg Ferenc, Nagy Bálint, Petri György - nevével jelzett, illegális, stencilezett szamizdat folyóirat került terjesztésre az elmúlt hetekben”,9 tehát valószínűleg november-decemberben. Petri új kötete, hét évvel a második után, szamizdatban jelent meg 1981 decemberében: az Örökhétfő az AB Független Kiadónak az első produktuma volt.10 1989-ig Petrinek még két kötete jelent meg: az 1984-es Hólabda a kézben (New Yorkban) és az 1985-ös Azt hiszik. A szamizdat irodalom bezárkózás (is) volt Petri számára, verseit csak egy szűk kör olvasta és ismerte, ám ez kényszerhelyzet volt: az Örökhétfő eredetileg nem szamizdat kötetnek készült, Petri először a Szépirodalmi Kiadónak adta a Várady Szabolcs által szerkesztett kötetet, ám a „megbízott igazgató közölte, hogy 25-30 verset ki kell hagynom, köztük az Örök hétfőt, amit elsőnek írtam, s ami a címadó vers. [...] Akkor még nem volt Demszky kiadója, nem tudtam, hogy minden további nélkül megjelenhet szamizdatban, de úgy gondoltam, ha ennyi vers kimarad, akkor az már 7 Ezt követte 1984-ben a Hírmondó, 1986-ban a Demokrata, 1989- ben pedig a Hitel című lap. * Csizmadia Ervin: A magyar demokratikus ellenzék (1968-1988). Budapest, 1995, T-Twins. II. 329. 4 Uo. 145. 10 Bár a Demszky Gábor által alapított kiadónak megjelent egy szitatechnikával készült válogatása is az 1981. december 13-i lengyel eseményekről (500 példányban), amely Az elnyomás és az ellenállás dokumentumai címet viselte, annak egyik dokumentuma így zárult: „Készült Budapesten. Az anyaggyűjtést 1982. január 14-én zártuk le.” Csizmadia szerint az Örökhétfő is csak 1982 elején jelent meg. Lenne logika a visszada- tálásban, például, hogy mintegy kultikus módon 1956 huszonötödik évfordulóján jelenjen meg a kötet, ne pár hónappal később, 1982-ben. 49
