Irodalmi Szemle, 2014

2014/1 - ÍZLÉSEK ÉS POFONOK - Gyürky Katalin: Zsigeri fikciók (Roberto Bolano Vad nyomozók és Javier Cercas Szalamiszi katonák című kötetéről)

lévő „erdei barátokkal”, akik bujkálása idején étellel és szállással segítették Mazast. De találkozik például azzal a Trapiellóval is, aki egyébként szintén író és szerkesztő, és Mazas halála után ő gondozza annak szépirodalmi hagyatékát.

A számtalan, a rejtély felfejtéséhez, azaz az újságíró elsődleges szándékához elvileg közelebb vivő személy, valamint a számtalan forrás - A vörösök gyilkoltak meg című alkotás mellett még a Jaume Figuerastól kapott állítólagos Mazas-napló - azonban, érdekes módon, s az újságíró számára is váratlanul, a mű második rétegét: az események dokumentarista, kizárólag valós tényeken alapuló tálalását nemhogy segítené, de egyre inkább meg fogja nehezíteni.

Egyfelől azért, mert a polgárháborút nemcsak hogy túlélt, de azt követően jelentős politikai posztot betöltő, magát viszont továbbra is szépírónak tartó Mazas „mindenkinek, aki hajlandó volt meghallgatni, elmesélte a meghiúsult kivégzésének történetét” (38.), s szépíró lévén, azok a részletek, amelyekkel „feldobta” a beszámolóját, meglehetősen regényesre sikeredtek. A történet regényszerű elemeit felismerve döbben rá az újságíró, hogy „az, amit Sánchez Mazas a fiának mesélt (ő pedig nekem), nem a történtek felidézése volt, hanem a történtekből kerekített történet felidézése” (40.).

Azaz a háborús epizód már a történet főszereplőjének, Mazasnak az előadásában fiktivizálódni kezd, majd pedig „szájhagyomány útján” továbbterjedve, anekdotizálódik. Jaume Figueras erről így vall az újságírónak: „Értse meg - szabadkozott -, nekem ez nem jelent többet egy családi anekdotánál. Rengetegszer hallottam apámat erről beszélni” (50.).

Mindezek ellenére a terve mellett makacsul kitartó újságíró Szalamiszi katonák címmel mégis elkezdi megírni a maga dokumentarista alkotását a Mazas- rejtélyről. A Cercas-mű középső részét képező, a valóság feltárásának szándékával íródott szöveggel azonban nemcsak amiatt lesznek problémák, mert, ahogy írója fogalmaz: „tévedések, ellentmondások és kétértelmű történetek kusza halmazából építkezik” (90.), azon fátyolos legendából, amit Sánchez Mazas táplált.