Irodalmi Szemle, 2014
2014/1 - ÍZLÉSEK ÉS POFONOK - Gyürky Katalin: Zsigeri fikciók (Roberto Bolano Vad nyomozók és Javier Cercas Szalamiszi katonák című kötetéről)
nem lévén - újságíróként egy ismert egyetemi profesz- szorral, Rafael Sánchez Ferlosióval készít interjút, aki a beszélgetésük közben - mintegy mellékesen odavetve - megemlíti apja, a híres író és a Falange egyik alapítója, Rafael Sánchez Mazas máig felfejtetlen, sok szempontból érthetetlen történetét. A történet a spanyol polgárháború végén, 1939-ben játszódik, amikor a köztársasági csapatok - reménytelen helyzetükben, vesztes pozíciójuk utolsó „lehetőségeként” - úgy döntenek, hogy a francia határ felé menekülve Collellben még kivégzik az ott fogva tartott falangisták egy csoportját. Köztük Sánchez Mazast is, akinek azonban sikerül Collellből megszöknie, s amikor az erdőben bujkálva egy köztársasági katona megtalálja, érthetetlen okokból valamiért életben hagyja. Egy időre a fiatal újságíró meg is feledkezik az epizódról, ám amikor a polgárháború hatvanadik évfordulóján cikket kérnek tőle egy másik polgárháborús hősről, a szintén szépíró Antonio Machadóról, váratlanul eszébe jut Mazas, s írásában párhuzamot von a két szerző életútja között. S cikkére - őt leginkább meglepő módon - nem Machado miatt, hanem a Sánchez Mazas-szál miatt fognak többen is reagálni. Az újságíró számára főleg egy történész, Miquel Aguirre reakciója válik érdekessé, aki felhívja a figyelmét, hogy nemcsak Mazas élte túl ily módon a collelli kivégzést, hanem egy bizonyos Jesús Pascual Aguilar is, aki minderről A vörösök gyilkoltak meg címmel könyvet is írt, s amely könyvből van is egy példány a történész birtokában... A történésszel találkozva fog az újságíróban egyre inkább felerősödni az a szándék - a mű első fontos rétegeként - hogy minél mélyebbre ásson a Mazas- rejtélyben, minél több mindent feltárjon a hihetetlennek tetsző sztoriból. Hisz a történész lesz az, aki olyan újabb személyekhez és e személyek által írt dokumentumokhoz vezeti el az újságírót, akik vagy találkoztak Mazassal s jól ismerték, vagy valamelyik családtagjuktól hallottak róla és megmenekülése történetéről. Az újságíró így kerül kapcsolatba a collelli mészárlást szintén túlélő Pascual művével, illetve egy leszármazotton, Jaume Figuerason keresztül a még életben 87