Irodalmi Szemle, 2013

2013/8 - A TITOKZATOS WEÖRES - Száz Pál: Elsüllyedt magyar drámák IV. Kilépés a létből (tanulmány)

A TITOKZATOS WEÖRES 49 Uo. 116. 50 Thurman, Robert: A transzcen­dentális bölcsesség tana. Ford.: Kertész Éva. 2007, Farkas Lőrinc Imre Könyvkiadó. 87. 51 Weöres: Egybegyüjtött színjáté­kok. 108. 52 Uo. 110. Vö.: „Ha elhatárolt sze­mélyedet tekinted önmagadnak, végezz copernicusi fordulatot: a határtalan teljességet tekintsd önmagadnak, személyedet pedig ideiglenes kötöttségnek, puszta tü­neménynek, »nem-én«-nek. Ahol megszűnik az érzés, érzéketlenség, gondolat, gondolattalanság, válto­zás, változatlanság; ahol azt hin­néd, hogy semmi sincsen: tulaj­donképpeni lényed ott kezdődik." Weöres Sándor: Ki vagy tel In uő: A teljesség felé. 29. 53 Vö.: „Az egyéniségétől megsza­baduló ember közös az istennel. A mindentudóval, mindenhatóval, mindenütt-jelenvalóval.” Weöres Sándor: Mindentudó, mindenha­tó, mindenütt-jelenvaló. In uő: A teljességfelé. 122. Míg a szamszára a formák világát, addig a nirvána az ürességet (szúnjáta) jelenti, melyben a jelenségek mint az üresség töredékei megjelennek. „Üresség és forma egysége képezi a nonduális megvilágosodást. Először a gyakorlónak el kell jutnia meditációban a nirvána­élményig, majd ezután integrálja hozzá a szamszára, a formavilág tapasztalatát, s egyben érzékeli a kettőt.”49 Az ürességről szóló tanítások a mahajána buddhizmus Nágárdzsuna által alapított középút (madhjamaka) fi­lozófiai iskolájában kaptak központi szerepet. „Az anyag maga üres. Az üresség nem következik az anyag megsemmisítéséből, hanem az anyag természe­te az üresség. Ezért egyrészről ürességről, másrészről anyagról, érzékelésről, intellektusról, motivációról, tu­datosságról beszélni dualisztikus. A tudatosság maga az üresség. Az üresség nem következik a tudatosság megsemmisítéséből, hanem a tudatosság természete maga az üresség [...] a nondualitás bejárata.”50- írja a középút filozófiájának egyik központi írása, a Vimalakírti-nirdésa szútra. (A nondualitás fogalmát [advayatva] az üresség szinonimájaként használják.) A Buddha-természet alapja tehát az üresség, ami magát a tiszta tudatot jelenti. Erre történik utalás már Endymion első megszólalásának következő ellentéte- zésében: „körbe-tipródó vágyaitoknál a hiány is töb­bet ér”.51 A Buddha-tudat nemcsak a világot érzékeli az ürességben megjelenő, öntermészet nélküli illuzórikus jelenségvilágként, hanem önmagát is az üresség pro­jekciójaként érzékeli: a már említett anattá (szanszkrit: anátman) nem-Én-ként is fordítható, és Endymion kö­vetkező passzusával hozható összefüggésbe: „ki csak tükörkép vagyok, valóságom szembejön velem”.52 A valóság, pontosabban az egyedüli valóság pedig maga az üresség (súnyáta), a nem-Én (anattá). A forma ürességének metaforájaként értelmezhető Endymion névtelensége - lásd a fentebbi idézetet -, hiszen a név a formát jelenti.53 „A forma üresség, az üresség valójában forma. Az üresség nem különbözik a formától, a forma nem különbözik az ürességtől. Ami 86

Next

/
Oldalképek
Tartalom