Irodalmi Szemle, 2013
2013/8 - A TITOKZATOS WEÖRES - Száz Pál: Elsüllyedt magyar drámák IV. Kilépés a létből (tanulmány)
A TITOKZATOS WEÖRES 49 Uo. 116. 50 Thurman, Robert: A transzcendentális bölcsesség tana. Ford.: Kertész Éva. 2007, Farkas Lőrinc Imre Könyvkiadó. 87. 51 Weöres: Egybegyüjtött színjátékok. 108. 52 Uo. 110. Vö.: „Ha elhatárolt személyedet tekinted önmagadnak, végezz copernicusi fordulatot: a határtalan teljességet tekintsd önmagadnak, személyedet pedig ideiglenes kötöttségnek, puszta tüneménynek, »nem-én«-nek. Ahol megszűnik az érzés, érzéketlenség, gondolat, gondolattalanság, változás, változatlanság; ahol azt hinnéd, hogy semmi sincsen: tulajdonképpeni lényed ott kezdődik." Weöres Sándor: Ki vagy tel In uő: A teljesség felé. 29. 53 Vö.: „Az egyéniségétől megszabaduló ember közös az istennel. A mindentudóval, mindenhatóval, mindenütt-jelenvalóval.” Weöres Sándor: Mindentudó, mindenható, mindenütt-jelenvaló. In uő: A teljességfelé. 122. Míg a szamszára a formák világát, addig a nirvána az ürességet (szúnjáta) jelenti, melyben a jelenségek mint az üresség töredékei megjelennek. „Üresség és forma egysége képezi a nonduális megvilágosodást. Először a gyakorlónak el kell jutnia meditációban a nirvánaélményig, majd ezután integrálja hozzá a szamszára, a formavilág tapasztalatát, s egyben érzékeli a kettőt.”49 Az ürességről szóló tanítások a mahajána buddhizmus Nágárdzsuna által alapított középút (madhjamaka) filozófiai iskolájában kaptak központi szerepet. „Az anyag maga üres. Az üresség nem következik az anyag megsemmisítéséből, hanem az anyag természete az üresség. Ezért egyrészről ürességről, másrészről anyagról, érzékelésről, intellektusról, motivációról, tudatosságról beszélni dualisztikus. A tudatosság maga az üresség. Az üresség nem következik a tudatosság megsemmisítéséből, hanem a tudatosság természete maga az üresség [...] a nondualitás bejárata.”50- írja a középút filozófiájának egyik központi írása, a Vimalakírti-nirdésa szútra. (A nondualitás fogalmát [advayatva] az üresség szinonimájaként használják.) A Buddha-természet alapja tehát az üresség, ami magát a tiszta tudatot jelenti. Erre történik utalás már Endymion első megszólalásának következő ellentéte- zésében: „körbe-tipródó vágyaitoknál a hiány is többet ér”.51 A Buddha-tudat nemcsak a világot érzékeli az ürességben megjelenő, öntermészet nélküli illuzórikus jelenségvilágként, hanem önmagát is az üresség projekciójaként érzékeli: a már említett anattá (szanszkrit: anátman) nem-Én-ként is fordítható, és Endymion következő passzusával hozható összefüggésbe: „ki csak tükörkép vagyok, valóságom szembejön velem”.52 A valóság, pontosabban az egyedüli valóság pedig maga az üresség (súnyáta), a nem-Én (anattá). A forma ürességének metaforájaként értelmezhető Endymion névtelensége - lásd a fentebbi idézetet -, hiszen a név a formát jelenti.53 „A forma üresség, az üresség valójában forma. Az üresség nem különbözik a formától, a forma nem különbözik az ürességtől. Ami 86
