Irodalmi Szemle, 2013
2013/8 - A TITOKZATOS WEÖRES - Száz Pál: Elsüllyedt magyar drámák IV. Kilépés a létből (tanulmány)
A TITOKZATOS WEÖRES SZÁZ PÁL Elsüllyedt MAGYAR DRÁMÁK IV. Kilépés a létből Weöres Sándor Endymion című DRÁMÁJÁRÓL 1 Weöres Sándor: Egybegyüjtött levelek. II. kötet. Szerk.: Bata Imre, Nemeskéri Erika. Budapest, 1998, Pesti Szalon Könyvkiadó. 29. ’ Ócsai Éva: Szavakból paloták. Weöres Sándor színjátékainak in- tertextuális kapcsolatai. Doktori értekezés. SZTE, 2009. http:// doktori.bibi. u-szeged.hu/977/1/ dolgozat.pdf (letöltés ideje: 2013. június 28.). 89. 3 Weöres Sándor: i. m. 299. A SZÖVEG Weöres Sándor az 1940-ben írott antikizáló Theo- machia című darabja után, 1943-ban írta a szintén antik témát feldolgozó Endymion című rövid drámáját. Művét ugyanebben az évben publikálta a Termés című kolozsvári folyóiratban.1 Az Endymiont Weöres később „két másik színdarabbal gondolta egybekapcsolni, ugyanis Az önzés háromsága címmel egy trilógiát tervezett, amelynek első része a Theomachia lett volna Az istenek háborúja címmel, a második Ungvárnémeti Tóth László Narcissus című drámája A gyilkos önszeretet címmel, és a trilógia harmadik része lett volna az Endymion, amely A Hold és a pásztor címet viselte volna”.2 MŰFAJI KÉRDÉSEK Weöres a darabhoz nem ad meg műfaji meghatározást. Pontosabban, a műfaji megjelölés minden alkalommal változik. A Termésben pásztorjátékként szerepelt az Endymion, Kodályhoz címzett levelében pedig „metafizikus-misztikus jellegűnek” nevezi (lásd lentebb). Jékely Zoltánhoz címzett, 1943. augusztus 20-án keltezett levelében szellemesen „metafizikodramolett”-nek nevezi darabját.3 A drámai szereplők nevei (Phillys, Amyntas, Kory- don),adrámai tér természeti közege apásztorjátékhagyo- mánya felől teszik értelmezhetővé a szöveget - látszólag. 74
