Irodalmi Szemle, 2013

2013/8 - A TITOKZATOS WEÖRES - Csehy Zoltán: Lapok egy égő partitúrából (tanulmány)

A TITOKZATOS WEÖRES

egységben Weöres ugyanúgy észlelte a platóni számok struktúraformáló erejét:

■Ég

szűz

szem

szárny

Nap

hold

gyöngy

szél

anya

szív

kedv

sír

lomb

út

/ » sár.

Eötvös a rejtett értelmű szótagok rejtvényével indít, ahogy Weöres felvitt szótöredékei sem teremtenek koherens értelmi egységeket: a lekerekítés illúzióját, a szöveg szigetszerűségét a grafikai-tipográfiai megoldások emelik ki. A gyengédséget sugalló elemek és a brutalitás agresszív erői (melyek végeredményben a szépséget is szülik) olyan antagonisztikus harcban állnak, melyet szintén a szabályos szerkezetekre való visszautalások rendszere tart életben. Az első tétel közepén ötször felcsapó kozmikus erupció mintha a Weöres-vers szövegkataklizmáit idézné: a Weöres-vers a szemünk láttára válik szinte dombornyomású térképpé, melynek szavai már csak a víz által el nem ért magasabb helyeken, csúcsokon olvashatók. Eötvös zenéje ugyanígy próbál tájékozódni az emlékezés mechanizmusaiban: az elöntött tájék, tér csak a csúcsok szerint válhat újra belak- hatóvá, e viszonypontok hivatottak visszaidézni a pontosabb topográfiát. Egy ilyen csúcs lesz a zeneműben egy eltorzított idézet, a székely népi táncmuzsika meg- idézése, mely visszavezet bennünket Eötvös múltjába, a születés pillanatába (Eötvös Székelyudvarhelyen születet 1944-ben). Ugyanakkor a fonográf nehézkesebb hangrögzítő technikáit is megidéző ciklus a zeneszerző zenei gyökereinek környezetére is utal. Itt jegyezném meg, hogy Weöresnek van egy Atlantis című költeménye is az Elysium című kötetben: Eötvös mintha e vers klasszikus melodikusságát is játékba hozná („Táncolj, kereplő-derekú, / a gyöngyös, sötét füvön. / Dalomra forog a táncod, / ezért tudsz szeretni engem.”).

A Néma zenébői kioperált szövegek a későbbi tételekben nyerik el szerepüket: a katasztrófák (beleértve az emlékezés katasztrófáját is) a racionális létmegér32