Irodalmi Szemle, 2013

2013/8 - A TITOKZATOS WEÖRES - Csehy Zoltán: Lapok egy égő partitúrából (tanulmány)

A T ITOKZATOS WEÖRES

Eötvös zseniálisan oldja meg ezt a kettősséget: egy bariton és egy fiúszoprán egybehangzó duettjeként, a törzsszöveget a férfi, a kriptogrammát a fiú énekli. Az első tételben szereplő értelmi egységekbe nem szerveződő szótagok érteleminváziója ez, a szöveg genézisének kozmológiája. Ez a teremtődés-állapot a teremtődő értelem mindenkori egyértelműsíthetőségének katasztrófája is. A Néma zene a Platón Kritiászából ismert elsüllyedt földrész hangja („megszólal Atlantis elfeledt hangja”), az elmerülő idillé, a feledésbe visszatérő emléké. Weöres a fenn idézett részlet elé a „zsoltár kezdődik újból” sort illesztette, s a költeményt a Genesis I, 1-3 sorainak titkosírással lejegyzett szakaszával, illetve a „Minden visszatér” gondolatot körülvevő hatalmas örvényléssel zárta le:

“ Platón: Kritiász. Ford. Kövendi Dénes. In Platón összes művei. Budapest, 1984, Európa. 442. (114 a.) 17 http://www.rnr3-bartok.hu/com- ponent/option,com_alphacon- tent/section,5/cat,18/task,view/ id,161/Itemid,52/

„ogörvény forogörvény foMINDEN VISSZATÉR örvény forog örvény”

Eötvös Platón Kritiászának Atlantisz-leírásával ötvözte eggyé zenei konstrukciójának lényegi elgondolásait. E híres dialógus finom utalásait Weöres is beépítette versébe, s ezt játszotta össze a genézis és a pusztulás képeivel, méghozzá a szöveget mint létrejövő, alakuló és felbomló testet mutatva fel. Poszeidón, ahogy Platón írja, „fiúgyermekből öt ikerpárt nemzett és nevelt fel, és az egész Atlantisz szigetét tíz részre osztva, a legidősebb párból az elsőszülöttnek adta anyja, Kleitó lakhelyét és a körülötte fekvő tájékot”.26 Az ötös és a tízes szám válik a kompozíció terheit viselő mitopoétikus konstrukcióvá: mondhatni, a kompozíció Atlaszává (ő volt Atlantisz első királya - Weöres a versben Atlasz mellé emeli Nimródot is). Ha tartjuk ezt az anatómiai elképzelést: a számmisztikának rendelődik alá a hangszerelés, a zenekari összeállítás. Halász Péter 2004-es rádió-előadásában például a mű nyitó struktúráját így jellemzi: „a vonósok és az elektronikus zongorák tízhangos akkordjának függönyén át a fiú szoprán egy tízhangos dallamvonalat énekel”.27 De elég egy pillantást vetni a második felhasznált szöveggócra Weöres költeményéből (ez a 3. tételben szerepel), s máris nyilvánvalóvá válik, hogy a tizenöt izolált szavas