Irodalmi Szemle, 2013
2013/7 - CIGÁNY UTAK - Barlog Károly: Betekintés a kilátástalanságba (esszé)
BARLOG KÁROLY CIGÁNY UTAK Betekintés A KI LÁTÁSTALAN SÁG BA lakatos Menyhért REG É NYÉ RÖL „Nem akartuk látni a jövőt, mint mondják, az nem jó...” M eglehetősen későn találkoztam a cigány irodalommal. Már ha van ilyen fogalom az irodalomban, illetőleg az „olvasáskultúrában”, hogy későn. Tény, hogy egyszer csak jött velem szembe a cigány irodalom, és én a járókelők természetes kíváncsiságával megnéztem magamnak őt; stíröltem, na. Főleg ezzel a(z olvasói, nem pedig tudományos) kíváncsisággal stírölöm ma is, éppen ezért tőlem ne várjon senki dalt, pláne tanulmányt a magyar nyelvű roma irodalomról. Amit itt közreadok, legyen a játék kedvéért válogatott mondatok halmaza egy olvasói naplóból. Budapest egyik legizgalmasabb kerületében, a Józsefvárosban (a közérthetőség kedvéért: Nyócker) van egy nem kevésbé izgalmas iskola, amelynek főbejáratán át nap mint nap közlekedek ki-be. Ez az iskola egyike azon keveseknek (vagy tán az egyetlen?, nem végeztem kutatást), amely cigány íróról kapta a nevét - Lakatos Menyhértről. Amikor néhány éve egy meghirdetett állásra jelentkeztem ebbe az iskolába, még fogalmam sem volt arról, ki az a Lakatos Menyhért. Később tudtam meg, hogy író. Nem célszerű dicsekedni ezzel, de kezdetben a szándék legapróbb szikrája sem volt meg bennem, hogy ennek a számomra isFÜSTÖS KÉPEK CÍMŰ meretlen cigány szerzőnek a műveit megismerjem. Mert az irodalomban, ebben a hatalmas kertben való bóklászásaim során még egyszer sem találkoztam a nevével, egyszer sem tolta senki az orrom alá valamelyik könyvét, de még csak azt sem olvastam ártatlan lábjegyzetekben: a méltatlanul elfeledett író... Bár ez utóbbi végképp elvette volna a kedvem Lakatos Menyhért könyveinek olvasásától. Engem valahogy elrettent ez a „méltatlanul elfeledett író”- zás, mert általában gyanús helyről érkeznek az efféle kijelentések. Mindenesetre Lakatos Menyhért elfeledett író, és ennek nem kellene feltétlenül így lennie. Ha úgy vesszük, talán épp a feledés ellen munkál a L’Harmattan kiadó kezdeményezése, tudniillik (vagy nem illik; magam is nemrégiben szereztem az információt a szerző jogörököseitől) ők jelezték ama szándékukat, hogy a teljes életművet kiadják. Ennek a kezdeményezésnek első mozzanataként 2011-ben megjelent a Füstös képek című, nagy sikerű regény. A Füstös képek egyébként idén ünnepli első megjelenésének harmincnyolcadik évfordulóját. Ezek az újrakiadások pedig arra késztetik az olvasót, hogy újra és újra elolvassa az adott művet, értelmezze a benne foglaltakat. Nosza hát! A Füstös képeknek olyan szentenciái vannak, amelyeket mindig magunknál kel30
