Irodalmi Szemle, 2013
2013/6 - Háy János: Kereszteződés (jelenet)
Néni: Milyen márka? Bácsi: Médincína! Néni: Az enyém is az, csak egy régebbi széria. Bácsi: Ja, fejlődik a járókeretgyártás. Néni: Minden fejlődik. Bácsi: Ja, minden, csak mi nem. Na, indulok. Szerbusz Ilonkám! Néni: Szerbusz Laci! Tudod, mit akarsz venni? Laci: Majd a boltban eszembe jut. A férfi elindul, Ilonka néni kicsit nézi, ahogy tornázza át magát a szalagkorláton Néni: Na, megyek. Nem szeretem, hogy ez a Laci mindig feltart. Biztos akar tőlem valamit. Ezt csinálja már egy éve, hogy itt vár, míg átérek. Jó, özvegy vagyok, szóval végül is szabad, de nehogy már valamit kezdjek a Lacival. Marha öreg! Meg nem is fér el két járókeretes otthon a folyosón. Nem akarok én egy újabb életveszélyt a lakásomba. Elég volt az uram. Hát az is az volt. Még aludni is rettegtem mellette. Ügy horkolt, mint egy vadállat. Azt álmodtam mindig, hogy egy dzsungelben vagyok, és széttépnek az oroszlánok. Azért hiányzott, mikor meghalt, mint amikor a buszt átirányította a szomszéd utcába a békávé. Na, azt is nehéz volt megszokni. Hogy nincs az a hang. Csörömpölés. Fékcsikorgás. Karambol hangja Néni: Mi ez a csörömpölés! Összementek az autók. Mennyi? Egy, kettő, három, négy, igen, még egy kicsit az ötödik is. Ezt a Laci csinálta! Öt autó egy járókerettel, ez azért elég jó eredmény. Hol a Laci? Ja, az első autó alatt? Szegény, jól megjárta. De én éreztem, hogy fél, hogy nem hisz abban, hogy át tud jutni. A múltkor már előjött, hogy van az egyik lépcső mellett rámpa, csak egy kis kerülő, hogy menjünk le az aluljáróba. Lemondott magáról a Laci. Vagy szerelmi bánat? Hogy miattam feladta? Na, mindegy, megyek tovább. Jó lesz megenni ezt a kis gyümölcsjoghurtot. Én már bármit ehetek, olyat is, ami tele van mérgező anyaggal, már nem tudok addig élni, hogy tényleg megmérgezzen.
