Irodalmi Szemle, 2013
2013/4 - Brutovszky Gabriella: „Ha szívemből kolbászt töltenének” (tanulmány)
satot kínál, ez abból is adódik, hogy egyrészt a barokk közköltészeti hagyományt újraírva kapunk egy önmagával dialógust folytató, a barokk költészet alkalmi - politikai regiszterének kuruc tárgyú szövegeit felidéző szövegegyüttest, másrészt viszont a versekben elrejtett utalások, célzások, nyelvi megformálások újabb és újabb olvasatot és értelmezést várnak el a befogadótól, ami további izgalmak és meglepetések tárházát nyújtja. Ez a másodlagos és „sokadlagos” olvasat tárja fel előttünk a szöveg politikai kontextusát is, melyből a magyar politikai világ különböző, egymással éppen szemben álló szélsőségeit olvashatjuk ki. Ha a versben lévő paratextusokat megvizsgáljuk, a szerző, Kiss Judit Ágnes neve a (közköltészeti) olvasat szempontjából elhagyható volna, ami még inkább erősítené a szövegek közösségi jellegét, a lírai szubjektumjelenlétét (ez természetesen elhagyás nélkül is egyértelmű). A vers címe, Két magyaros nóta, illetve az alá sorolt költemények címei (vagyis a két alcím) tárgy- és egyben műfajmegjelölő (nóta, közösségi jellegű) is. A főcím utal a két vers „magyaros” jellegére, míg a két nóta a „kuruc” és a „más” kifejezésekkel felruházva egyöntetűen egy szembeállítás. Mitől más a „más”? A bennünk lévő beidegződés talán önkéntelenül is azt juttatja eszünkbe, hogy minden, ami más, az idegen (nem magyar). Tehát mindkettő magyar, mégis különböznek egymástól? Találónak tartom ebben a kontextusban idézni Lackfi János Milyenek a magyarok? című kőiének részletét a kuruc-labanc dichotómiával kapcsolatosan, melyben a szerző Kiss Judit Ágneshez hasonlóan az irónia és a humor eszköztárának segítségével próbálja feloldani a „magyarmagyar” konfliktust: „Az, hogy a magyarok ekkoriban mellékesen egymás ellen harcoltak, igazán elhanyagolható tényező. Különben sem magyar küzdött a magyar ellen, hanem »labancok« a »kurucokkal«. Előbbi függetlenségpárti, törökökkel szövetséges magyart, a másik császárpárti osztrákokkal szövetséges magyart jelentett ugyan, de
