Irodalmi Szemle, 2013
2013/4 - ROBERTO BOLAÑO - Roberto Bolaño:Hagyjatok ott mindent, újra. Infrarealista kiáltvány (próza, Kertes Gábor fordítása)
ROBERTO BOLANO Roberto Bolaňo HAGYJATOK OTT MINDENT, ÚJRA I NFRAREAL1STA KI ÁLTVÁN Y A naprendszer határáig négy fényóra, a legközelebbi csillagig négy fényév! Az űr hihetetlen óceánja. De vajon biztosak lehetünk-e abban, hogy ott valóban üresség van? Csak annyit tudunk: ebben az óceánban nincsenek fényes csillagok, mert akkor láthatók lennének. De lehetséges, hogy találhatunk nem fényes, hanem sötét testeket. Lehet, hogy a mi csillagtérképeink is csupán a »csillag-városokat« tüntetik fel, és kihagyják a »csillag-falvakat «.”1- Szovjet tudományos-fantasztikus írók karmolják össze éjfélkor az arcukat.- Az infranapok (Drummond azt mondaná, a boldog proletárgyerekek).- A magára maradt Peguero és Boris egy lumpenszobában már érzi az ajtó mögött rá váró csodát.- Free Money * Ki szelte már át úgy a várost, hogy közben zeneként csak embertársai füttyét, saját rémült és dühödt szavait hallotta. A helyes pasas, aki nem tudta, hogy a csajok orgazmusa klitoriális (Nézzetek jól szét, nem csak a múzeumokban találni szart) (Egyéni múzeumosodási folyamat) (A bizonyosság, hogy már mindent megneveztek, kinyilatkoztattak) (A fölfedezéstől való félelem) (Az előre nem látható kiegyensúlyozatlanságoktól való félelem). Legközelebbi rokonaink: az orvlövészek, a magányos pusztai emberek, akik tönkreteszik a kínaiak kávézóit La- tin-Amerikában, akiket a szupermarketekben szétszaggat a roppant egyén-közösség dilemmájuk; a tehetetlenség és a kutatás (az egyén szintjén vagy inkább az esztétikai ellentmondások dagonyájában) a költői tettek után. 1 Ismeretlen fordító: Univerzum, 1959/31. sz. 70. o. 20
