Irodalmi Szemle, 2013
2013/2 - ELSÜLLYEDT MŰVEK - Száz Pál: Elsüllyedt magyar drámák III. Disznóölés, avagy Bachus, a rendszer ellensége (tanulmány)
ELSÜLLYEDT MŰVEK adások profán tartalmakat, világi témákat is felhasználnak, mulattatni (is) akarnak: „Ahhoz, hogy az iskolai színjátszás funkcióváltozása megtörténjék, az előadásoknak anyanyelvre, nemzeti, vulgáris nyelvre való átváltása mellett szükség volt az iskoladrámák elvilágiasodására is.”1 A világi, profán témák képviselői a drámairodalomban a közjátékokból és az actio Bacchanalisticákból - melyeket a farsangkor játszottak - váltak önállóvá: „A jezsuiták latin nyelvű színpadán a 17. században sokszor színre lépett farsangkor a tréfacsináló Morio, a Bacchust kedvelő részeges, az emberi gyarlóság egy-egy képviselője. Az ilyen actiók lehetőséget adtak bizonyos értelemben a világi élet némely jelenségének a bemutatására. De ezek az actiók mégsem voltak világi, profán tárgyú darabok; legtöbbször a világi vétkek, a részegség, a hívságok elítélésével, Bacchus csúfos bukásával, az eszem-iszommal szemben a Jejunium (böjt) győzelmével, erkölcsi tanulsággal végződött az előadás.”2 Ez utóbbi mondható el a Bachus (esetleg Bakhus, BAKHVS) című pálos iskoladrámáról is. A Bachus egy érett, színpadilag minden különösebb gond nélkül szcenikailag használható szöveg, mégsem játszott darab.3 A kézirat színlapjának jegyzete szerint: „Játszott Sátoraljaújhely mezővárosában, Első Remete Szent Pál szerzetének gondviselése alatt nevelkedő s tanuló ifjúságtól. T. P. Borss Dániel professzorságában, 1765-ik esztendő, farsang utolsó napján.” A dráma megírásának pontos idejét nem ismerjük, Borss Dánielről annyi valószínűsíthető, hogy ő volt a darab rendezője. Pintér Márta Zsuzsanna Borssot tekinti a szöveg szerzőjének is.4 „Pintér érvelése szerint ez a szövegegyezés arra utal, hogy Borss lehetett a dráma rendezője, s a kor szokásai szerint ez szerzőségét is feltételezi. A BAKHVS c. vígjátékot 1765. »farsang farkán«, február 19-én, húshagyókedden adták elő, míg egy Omnia Vincit amor c. vígjátékot farsang derekán. Borss ennek Kocsonya Mihály házassága c. közjátékában maga is fellépett a bíró szerepében, ez Pintér szerint bizonyíthatja, hogy mindkét darabot a tehetséges tanár írta. Megemlítendő még Torkos Mihály sátoraljaújhelyi 1 Varga Imre: Funkcióváltás iskolai színjátszásunkban (Moliére és a magyar vígjáték). Magyar Könyvszemle, 1992. 1. sz. 3. 2 Uo. ' Egyetlen bemutatása, melyről sikerült adatot szereznem, Czajlik József 1995-ös rendezése a kassai „X” Iparista Kisszínpadon - az előadás a Jókai Napokon díjat kapott a legjobb rendezésért. 4 Pintér Márta Zsuzsanna: A bor a régi magyar színpadon. In Ghaesaurus. Tanulmányok Szentmártoni Szabó Géza hatvanadik születésnapjára. Budapest, 2010, rec.iti, 114. 5 Galuska László Pál: Gonosz garaboncziások, borissza bacchusok, széltoló szellemek, avagy Tükör, vagy görbe tükör? Doktori értekezés (PTE BTK), 2011,86. irodalomdoktori.btk.pte.hu/files/ tiny_mce/Gál uska_szoveg.pdf (letöltés ideje: 2012.12.12.) 67
