Irodalmi Szemle, 2013
2013/12 - Forgács Miklós: lassan; keddpokol és szerdamenny (versek)
KEDDPOKOL ÉS SZERDAMENNY andreának el kell hogy higgyelek és nem kell téged újra kitalálni a kedd az pokol volt két dolog között félúton nem a semmi a legkényelmesebb nem tudom megnevezni mert a nevekbe elveszni a tényleges megsemmisülés egy teljesen fölösleges labirintusban a bizonytalanság táncrendje csak tehetetlen kínlódás ráadásul a kóma alibije nélkül kedd után szerda jön érzéketlenség a lehiggadás csak veled kellene foglalkoznom és nem tévedni nagyokat magamat nézni ahogy téged nézlek az önbámulás a vakság legkényelmesebb reménytelensége pedig csak azt kellene tudnom amit soha nem tagadsz hogy figyelsz és megtaláltál a szenvedés most hazugság operettérzelem ha szavakkal ezerszer megrajzoltam a csended és te vezettél meghitt mosollyal ha hallgatásodat is megismerem mert beengedtél egy titkos tartományba ahol a suttogás a velőtrázó sikoly és a tekintet a leggondosabb artikuláció és kit érdekel a láthatóság ha a közeg a látás maga és hallani is éppen azt kell amit száz kilométerről lehet sejthető állapotokban élni 44
