Irodalmi Szemle, 2012

2012/10 - IRODALMI SZEMLE - Tözsér Árpád: Minerva Bélvatán (naplójegyzetek)

42 Tőzsér Árpád nam: és nem ragyog... és nem ragyog... Soha még nem született magyartól ezt az ouvert a-t, ezt a tökéletes hangsúlyt nem hallottam, pedig sohasem tanult magyarul, nem is járt Magyarországon, és sejtelme sem volt, mit jelentenek az általa megta­nult sorok. Egyszer megkértem, jöjjön fel az Eftibe [Mokka Efti - kávéház az 1920- as évek Berlinjében - ľ A. megj.\, és mondjon el egy Adyt a fiúknak. Már akkor kí­vülről tudott egy csomó verset, többek között A Gare de Vesten-1, egész végig (és ismétlem, egy szó értelmet nem tudott, de valósággal szenvedett, boldog volt, le- részegedett Adytól). Soha még nem-született-magyartól ezt az ouvert a-t [nyílt a hangot - T. Á. megj.\, ezt a tökéletes hangsúlyt nem hallottam, pedig sohasem ta­nult magyarul, nem is járt Magyarországon, és sejtelme sem volt, mit jelentenek az általa megtanult sorok. Reggelre én már messze jutok és bomlottan sírok valahol Szinte ijedten néztek össze, és mikor Xénia befejezte, sokáig hallgattak még.” - Hát mit mondjak? Valóban megrendítő! A vers is, meg a pillanat is. A szinte vallásos megtérés pillanata, amikor hirtelen a belső folyamatok, a lélek eseményei láthatóvá válnak. Egyetlen vers hatására. És a médium transzának hatására persze, de ne fe­lejtsük el, hogy a medium szó eredetileg középet, közvetítőt, azaz olyan valakit (va­lamit) jelentett, aki (ami) az alaphatást láthatóvá teszi, közvetíti. Ady nélkül nincs Xénia, a hittérítő: maga Ady. Rejtőnek néhány sorban sikerül hitelesen elmondania, megérzékítenie a tényt, hogy a huszadik század első harmadában bizonyos értelmi­ségi körök számára Ady a kultusz és a kultúra újratalálkozása volt, vallás. - S fi­gyelemre méltó a jelenetben a vallásos megrendülésen túl az is, hogy Xénia nem ér­ti az általa elmondott vers szövegét, a hatás mégsem marad el. Ha egyéb eszközök­kel elő tudjuk készíteni a befogadás kegyelmi állapotát, akkor nem okvetlen fontos értenünk a szöveg „teljes” jelentését. Pontosabban: a meg nem értett szöveg akkor orfikumként működik, erősíti a befogadás beavatás jellegét, egyszóval: fokozza a hatást. S számomra mindez most azért fontos, mert A kódváltás pragmatikája című új versemben sok a szlovák szöveg (a téma a nyelvváltás), amelyet a magyar olva­só természetesen nem érthet, de úgy vélem, ha a magyar szöveg képes kialakítani a részbefogadás „kegyelmét”, akkor az idegen szövegek nem gyengítik, hanem csak­ugyan erősítik a hatást. Készülő tokaji előadásom munkacíme: A lokalitás globális nyelve. Lehet, hogy illusztrációként felolvasom hozzá A kódváltási is. Tokaj, augusztus 14. Tokaj kis porfészek. Inkább néz ki tót hegyi falunak, mint magyar borfővárosnak. Lehet olyan 7000 lakosa. Eddig csak annyit tudtam irodal­mi kapcsolatairól, hogy Fekete János gróf a 18. század utolsó negyedében úgy ajánlgatta bünrossz francia verseit Voltaire-nek, hogy minden küldeményéhez száz palack tokaji aszút mellékelt - most viszont már azt is tudom, hogy a kis város ez évben, Tokaji írótábor néven harmincadik alkalommal hívja össze tanácskozásra,

Next

/
Oldalképek
Tartalom