Irodalmi Szemle, 2012
2012/10 - IRODALMI SZEMLE - Tandori Dezső: Egy kis „ze n ón ”, avagy Az egzisztencialista szerialitás, avagy Szeriális egzisztencializmus (esszépróza)
TANDORI DEZSŐ Egy kis „ze n ón” avagy Az egzisztencialista szerialitás avagy Szeriális egzisztencializmus * * * És furcsa, hogy Zenónban ott a zen. De ez csak véletlen (vélet-zen). * * * Munkánk formaelve szerint a cím és az első közlés közé is odatettük az elválasztójelet. Elválasztójelet tettünk? Vagy „az” elválasztójelet tettük oda? Volt (van) készen az elválasztójel? Ld. Wittgenstein, amiről nem lehet beszélni, arról hallgatni kell. De másutt kimutattuk (inkább csak bemutattuk, sőt, mutattuk, sőt, mutogattunk ilyenre), ebben a wittgensteini esetben az a valami, amiről nem lehet beszélni, megvan már, készen. De akkor mi a beszéd szerepe? Csupán: hogy (mutogattunk rá) amiről be lehet szélni, arról be kell szólni, amiről hall lehet gatni, arról hall kell gat- ni. És keresztbe-kasul, ez. * * * Mutogattunk rá másutt (más sut), tehát nem sutba dobva! ha sutba dobunk valamit, csak egyik sutból a másikba dobjuk, ld. egzisztencialista szerialitás, tehát hogy erre is mutogassunk, ld. mit mutogatsz, műt mitegetsz stb.), mutogattunk rá, hogy... de addig tekertem, míg elfeledtem, ilyesmiben ez lehetséges. (Másban is, eleve másban, eleve mikor mindig másban. Ld. minek felírnom, nem elég, ha elfelejtem? múltkorján valamit ezzel jártunk; ld. zártorján. A zárás torján. Tarja a zárás torján. Megtorolni nem ugyanaz, mint tort ülni. De kísértetesen hasonlít, ha kísértet is van jelen, főleg. Mondom mindezt, hátha ebben - másban — eszembe jut. Fizikumila- gosságot — sajnos - kiiktatva itt. Bár ez a musili nagy összeforrás, ez lenne. Egyben, másban, nemcsak vértestvérek, de még ua. filizófiai kérdések is adódnak páros szerialitásukban. Sterilizálni? Nem. Szterializálni... elvesztem a fonalak.) Elvesztem! A fonalat...! Kis (olcsó) melodrámai jelenet. Még olcsóbb: melódrága. Tehát hol tartanánk? * * * Ostoba kifejezések szeriálisként lelepleződnek, le. (Velük.) Pl. átbeszéljük. De: ezt a kaját átesszük. Ne mán. Még világosabb: egy délutánt át lehet szeretkezni, inkább végig, keresztül-kas, de átszeretkezni úgy valamit, mint ahogy átveszünk egy vizsgatételt, egy felfedezési elméletet, nem nagyon. Legföljebb átvétele helyett át- szeretkeztük a tétel átvételének idejét. Netán ha együtt ül egy elhivatott társaság, és mindenkire szellentés jön rá, nem mondhatjuk, hogy a tudományos tételt át(-meg- át)fingták.
