Irodalmi Szemle, 2012
2012/9 - ODA-VISSZA - Kiss Gy. Csaba: Budapest-Zágráb: oda-vissza - III. Enver Čolaković és antológiája (jegyzet)
36 Kiss Gy. Csaba jaink Bosznia-Hercegovinájában a nemzeti irodalmi kánon egyik meghatározó müvének számít, kötelező olvasmány az iskolákban. 1944 ugyanakkor tragikus esztendő volt a számára, hiszen novemberben egy bombatámadás kioltotta szülei életét Szarajevóban. Ekkor az ún. független Horvát Állam követségén volt kultúrattasé Budapesten. A magyar főváros ostroma után gyalog indult el Zágrábba, majd Szarajevóba, hiába üzenték otthonról barátai, hogy semmi jó nem várja. Örökségét a kommunista hatalom kisajátította, letartóztatták, először Szarajevóban, majd később Zágrábban is. Amikor kiengedték, a horvát fővárosban telepedett le. 1945 után gyakorlatilag kizárták az irodalmi életből, saját írásait nem jelentethette meg. Maradt számára a műfordítás. Megismerkedett a Zágrábban letelepedett Sinkó Ervinnel, akinek fontos szerepe volt a második jugoszláv állam ideológiai életében. Az ő írásait kezdte horvátra fordítani Enver Colakovié a titóista diktatúra első szigorú éveiben. Nem lehet egészen pontosan tudni, mi az, amit ő fordított Sinkó müveiből. 1951-ig ez jelentette neki a túlélést, majd a Krleža alapította Lexikológiai Intézetben kapott szerkesztői munkát. Eveken keresztül tanított matematikát-fizikát zágrábi középiskolákban, amikor pedig enyhültek az idők, fölnöttként végezte el a Zágrábi Egyetemen a történelem szakot. A magyar költészet gyerekkorától meghatározó élményt jelentett számára, különösen Ady Endre volt rá nagy hatással. Az 1960-as évek elejétől rendszeresen megjelentek írásai a magyar irodalomról a horvát folyóiratokban és napilapokban. Beszámolt az irodalmi élet eseményeiről, a magyar irodalom évfordulóiról, válogatásokat közölt versfordításaiból. Ekkoriban kezdett foglalkozni a magyar költői antológia tervével. 1970-ben jelenhetett meg ismét az Ali pasa legendája, ettől az időtől számítható teljes jogú visszatérése az irodalmi életbe. 1971-ben látott napvilágot fordításában Illyés Gyula, 1975-ben pedig Csuka Zoltán válogatott verseinek horvát nyelvű kötete. Többször járt Budapesten, személyesen is megismerkedett a költőkkel, akiket fordított. Az írószövetségben Pro Litteris Hungaricis oklevéllel jutalmazták. Az Arany könyvet már nem vehette kézbe, a kötet szerkesztőjének arról kellett tudósítania az előszó után az olvasókat, hogy a kötetet válogató és összeállító műfordító elhunyt a nyomdai előkészítés munkálatai idején. Enver Čolakovič 1976. augusztus 18-án távozott az élők sorából. Károlyi Amy búcsúversében így emlékezett meg róla: „nagy tétjét ő a versekben kereste mint más a pezsgőt úgy itta a verset”
