Irodalmi Szemle, 2012
2012/8 - KONSTRUKCIÓK - Gál Éva: A humanista értékőrzés regényei az első Csehszlovák Köztársaság magyar irodalmában (tanulmány Kaczér Illésről, Tamás Mihályról és Neubauer Pálról)
GÁL ÉVA A humanista értékőrzés regényei az első Csehszlovák Köztársaság magyar irodalmában* Az 1930-as években, főként a német politika változásaiból eredően, az írók az első Csehszlovák Köztársaságban is a humánum, az emberi értékek megőrzésére hívták fel a figyelmet. Ezt az irányzatot azonban el kell különítenünk a Fábry Zoltán által meghirdetett emberirodalomtól; más módszereket alkalmaztak az ide kapcsolódó szerzők, s inkább a polgári értékek őrzőiként léptek fel, bár a szociális érzékenység jellemzője ennek az iránynak is. Kapcsolódási pontként leginkább a cseh író, Karel Čapek munkásságát lehet példaként kiemelni, olyan átütő elmélet azonban ezekkel kapcsolatban, mint a valóságirodalom esetében, nem alakult ki. Polgári hagyományok Kaczér Illés 1936-ban megjelent müve, az Ikongó nem haI meg /-//. (Kultúra Könyvkiadó Vállalat - Csehszlovákiai Magyar Tudományos és Művészeti Társaság, Bratislava-Pozsony, 1936) a csoport egyik értékesebb, bár messze nem tökéletes munkája. A történet egy fiatal néger fiúról, Ndzsangéziról szól, aki elhagyja a fekete Afrikát, és a lehetőségek Párizsába megy — cipőt pucolni. Számára ismeretlen világba kerül, ahol különös dolgok történnek. A néger tematika nem szokatlan az 1930-as években, az ősi néger kultúra akkoriban új impulzusokat adott a háborúban megfáradt európai művészet számára, s a tisztaság forrását jelentette. Ugyanakkor a fekete emberekkel való bánásmód a fajok korabeli társadalmi egyenlőtlenségére is rávilágított. Az ősi, tiszta kultúra védelmére nagyobb hangsúlyt kell fektetni a terjedő fasiszta eszmékkel szemben - Kaczér szokatlan felhangot adott ennek a kultúravédelemnek azáltal, hogy a néger kultúrát tisztábbnak, ősibbnek ábrázolja a fehérekénél, ahol az ital, a dzsessz, a pénz, az élvezetek hajhászása az érték. Ndzsangézi legalábbis ezt látja Párizsban, emlékeiben pedig Ikongó meséje él, aki nagy varázsló volt, végtelen hatalommal. A mítosz nincs pontosan leírva, csak homályos részként jelenik meg, ezért kissé zavarólag is hat a kibontatlansága miatt. Ndzsangézi érzi, hogy Párizs nem az ő világa, érzi, hogy bőrének színe miatt * Tanulmányunk fejezet egy nagyobb dolgozatból (A két világháború közötti csehszlovákiai magyar regény és Neubauer Páľ), melyből Kisebbségi ideológiák és magatartásmodellek a határon túli magyar közösségekben címmel 2011. évi 3. és 4. számunkban közöltünk hosz- szabb részletet. - A szerk.
