Irodalmi Szemle, 2012
2012/6 - IRODALMI SZEMLE - Gál Sándor: Kitágult nap 5. - Álmok és látomások (naplóesszé)
26 Gál Sándor alatt volt hajdanában. A fekete autóban volt egy golyós fegyver is... Ebben az álombéli állapotomban valahogy lejutottam a pincesori út kijáratához, s az ott elterülő, átjárhatatlan víztócsát próbáltam leengedni, emlékszem a víz lassú folyására, s mintha még egy szivattyúm is lett volna... Ekkor, akárha egy filmben, változott a kép, merthogy az autón valami elromlott, javítóba kellett volna vinni, ám a javítóműhelyben senki se dolgozott. A következő álombéli vágás a valahai Pap-fődeken talált, ahol a mai Újtelep - egykori házunkkal együtt - ma látható. Abban az álomidőmben éppen arattak ott, méghozzá kombájnokkal, holott abban az időben még csak a kévekötő-aratógépek voltak forgalomban, amelyek után a learatott kévéket keresztekbe raktuk... Hanem az emberek, akik a tarlón lévő lakókocsik között jártak!!! Otthoniaknak tűntek, de egyiküket sem ismertem fel, egyetlen ismerős arcot se találtam közöttük... Ez volt a legdöbbenetesebb! Mindenki idegen volt s hogy ez az egész így maradt meg bennem: az ide- genség dermesztő valóságaként - értelmezhetetlenül. S hogy együtt és egyszerre látom most is az egészet. A csőszkunyhót, a szántásokat körbefogó, járhatatlan dű- lőutat, az átjárhatatlan víztócsát, a fekete személykocsit, a löszfal alatti dögtemetőt, s a Pap-fődeken a néma idegeneket... ...Lehetséges volna, hogy ez az otthontól való végső elszakadás lidérces látomása? Most délután van, odakint vad szél tördeli a diófák elaggott, száraz ágait, s az ablakommal szembeni gólyafészekben a párját-vesztett magányos gólya reménykedik az idő jobbrafordulásában. És a nappal valósága mögött ott dereng egy másik valóság - az éjszaka valósága. Együtt a kérdés a válasszal:- Mit álmodtál?- Gömbölyűt, és elgurult...
