Irodalmi Szemle, 2012
2012/3 - OLVASÓ - Nyilasy Balázs: Arany János balladái a költőiség, az elbeszélő jelleg és a drámaiság tükrében (tanulmány)
Arany János balladái a költőiség, az elbeszélő jelleg és a drámaiság tükrében 91 milyen briliánsán tudta átültetni a gyakorlatba az irodalomtörténész-kritikus igényes elveit. AJÁNLOTT SZAKIRODALOM Greguss Ágost: Arany János balladái. Budapest, 1877. Greguss Ágost: A balladáról. Harmadik javított és bővített kiadás. Budapest, 1886. Zlinszky Aladár: Arany balladaforrásai. Irodalomtörténeti Közlemények, 1900, 1-30., 129-157., 257-286. Hász-Fehér Katalin: A szemlélődő elbeszélői szerepkör Arany balladáiban. Tiszatáj, 1996. 10. szám, Diákmelléklet, 1-19. Imre László: Arany János balladái. Második javított kiadás. Szombathely, 2006. Nyilasy Balázs: Arany János balladái. Szombathely, 2011. JEGYZETEK 1 A műfaj nyitó darabja a német August Bürger 1773-as Leonórája. A roppantul sikeres - több keleteurópai irodalom számára is mintát jelentő - költemény a klasszika kényes ízlését, igényes visz- szafogottságát félredobja, s hatásvadász gesztusoktól (thrillerelemektől) sem idegenkedve a „kí- sértetvőlegény” motívumban rejlő borzongásra, borzongatásra épít - a halott a sírból kikelve elragadja és végzetes lovas utazásra viszi élő kedvesét. 2 Greguss Ágost: A balladáról és egyéb tanulmányok. Harmadik, javított s bővített kiadás. Franklin- Társulat, Budapest, 1886, 189. 3 Az „értéstani” kifejezés Reuven Tsur professzor érdekes magyarítása, a szemantikus ekvivalense. 4 Az anapesztus és az ionikus a minőre antik verslábak. Az előző egy hosszú és két rövid, az utóbbi két rövid és két hosszú szótag kapcsolódásából alakult ki. 5 Imre László: Arany János balladái. Második javított kiadás. Szombathely, 2006, 207-208. 6 Reuven Tsur: Ady varázsa - vélt vagy valóságos? Holmi, 1991. 5. szám, 588. 7 Mozaikrímekről akkor beszélünk, ha a rímpár legalább egy tagja két vagy több külön szóból áll. A mozaikrím természetesen erősebb intenzitású az átlagos, szokványos rímnél. 8 „Királyasszony kertje / Kivirult hajnalra: / Fehér rózsa, piros rózsa... / Szőke leány, barna”; „Nosza sírni, kezd zokogni, / Sűrű záporkönnye folyván: / Liliomról pergő harmat, / Hulló vízgyöngy hattyú tollán”; „hadd fűzne dalokból gyöngysorba füzért”; „Mint bástya, feszült meg romlott torony alján”. 9 A Szondi két apródjóban és a Tengeri-hántásban addig tartanak a történések, amíg a fiúk és a munkavezető-elbeszélő be nem fejezik a maguk krónikáját, történetét. A Híd-avatás kísértetjárása egyetlen óra alatt megy végbe, A walesi bárdok döntő részben egy vendéglátó lakoma eseményeit számlálja elő. A Tetemre hívás a legfeljebb fertályórákra rúgó középkori aktust részletezi, az V. Lászlóban a király riadozása, majd menekülése - a készülő, kitörő, majd megcsendesülő viharral a háttérben pár órát vesz igénybe, a Zács Klára a reggeli templomba menetellel kezdődik és a déli, ebédre hívó harangszóval fejeződik be. 10 Performatív megnyilvánulásokon John Austin nyomán olyan nyelvi alakzatokat értünk, amelyek a kimondás által tettcselekvést visznek végbe. Közvetlenül, nyilvánvalóan performatív nyelvi elemek például az ítélkezés, a végrehajtás, a bocsánatkérés, az esküvés nyelvi kifejezései. 11 Greguss Ágost: A balladáról és egyéb tanulmányok, i. m., 187.
