Irodalmi Szemle, 2012
2012/3 - SZEMLE - Márkus Béla: Egy mindenes monográfia (Filep Tamás Gusztáv: Tóth László)
70 SZEMLE nyelve. Ez arra is utal, hogy Varga Imre költészete ennek a „lírai köznyelvnek” már a kezdet kezdetén is alakítója volt. Ha irodalomtörténeti aspektusból, a világ- és a magyar irodalom folyamatai felől nézzük azt a lírai nyelvet, amely Varga Imre verseiben megjelenik, akkor az avantgárd és a kései modem versfelfogás jellegzetességeit a lírai alany kijelentései alá vonó versbeszéd jelenlétére figyelhetünk fel. A képviseleti líra eszményével leszámoló, az avantgárd radikális nyelvi magatartásaira reagáló, de a kései modem költészetnek a szubjekfiim metafizikai helyzetére rákérdező verstípusról van szó. Nagyon izgalmas azt látni, hogy a kezdeti, főként az avantgárd által inspirált szövegekbe hogyan szűrődnek be, illetve egyúttal hogyan kopnak ki az utóbbi negyven év lírájának eseményei: a Juhász Ferenc- és Nagy László-lí- rafelfogás, a Nemes Nagyra jellemző tár- gyiasság, a Pilinszky-költészet transzcendenciája, a Weöres-líra vitális nyelvkezelése, a neoavantgárd képversalkotás, a posztmodem maszkköltészet. Ezen túl Varga Imre költészete a világirodalom hagyományával is szembenéz: a már idézett A medve alászáll című kötet verseiben a finnugor mitológia és a Kalevala, a Boszorkányszombatban (1975-1980) Ovidius és az ókori római irodalom elégiaköltészete, a Trella Vilém című ,yllmosköny- vecské"-ben (1983-2008) Rimbaud és a francia szürrealisták prózaversei, több versben a japán haiku forma, illetve az indiai filozófiai-világértelmezési hagyomány. Talán a kötet címe is ez utóbbi szellemiségre-gondolatkörre utal a kimondást megelőző léthelyzet említésével. Ezen túl Varga Imre több versének is az egyik alapvető jellegzetessége a sor szerepének újragondolása, pontosabban az az esztétikai váratlanság, amellyel minden sor a megelőzőre következik, az a váratlansági viszony, amely az egymás alá íródó sorok közé helyeződik. Ez a poétikai megfigyelés olyan világ jelenlétére figyelmeztet, amelynek gazdagsága nemcsak gondolati és nyelvi síkon artikulálódik, hanem a sorok térfelosztásának szintjén is. Ami 1969-ben a „vonalas ég / lábammal léniáztam / szemem a téridő / képeivel / s levágott fejem / a fü- részporból / szólít” {satöbbi), az 2010- ben „Se idő, se tér. / A mozgás magát éli. / Álmodnak engem” {Álmodnak). Valódi istenkísértés Varga Imre Mielőtt kimondaná című verseskötete. Egyben látni szinte az egész életművet, versről versre, sorról sorra, mondatról mondatra, szóról szóra, 900 oldalon. Ráadásul versről versre, sorról sorra, mondatról mondatra, szóról szóra újraértelmezni, újragondolni, sőt - ha akár minimálisan is - újraírni. Mi jöhet még ezután? {Kalligram, Pozsony, 2011) NÉMETH ZOLTÁN Egy mindenes monográfia Filep Tamás Gusztáv Tóth László című monográfiájáról A dunaszerdahelyi NAP Kiadó igen használható sorozatában, a Műhelyben Filep Tamás Gusztáv régóta otthonosan tesz-vesz: legújabb monográfiája csakúgy, mint a korábbiak, a Roncsol László-
