Irodalmi Szemle, 2012

2012/12 - IRODALOM,TÖRTÉNET - Száz Pál: Elsüllyedt magyar drámák I. A szöveg mint alibi 2. (tanulmány Szegedi Lőrinc Theophaniájárói)

68 Száz Pál Ábellel. Kain lehet, hogy épp emiatt gyűlöli Ábelt - és ez motiválhatja gyilkossági szándékát is. Ábel a darab végén - legalábbis az eredeti vég szerint - elnyeri jutal­mát (Sethtel együtt), Kain pedig a büntetését. Az, hogy az igazság és isten, avagy az istennek kikiáltott autoritás hol és hogyan találkozik ebben az értelmezésben, a vég hiányában bárhogy alakítható, de mindenképpen provokatív lesz. Kain figurája még az imént említetteteken kívül tovább értelmezhető túl-, vagy át-. Amikor anyját gyötri, Kain övön aluli ütései azok a megjegyzések, amikor anyja bűnével hozakodik elő. Anyját okolja, sőt, ez egész női nemet. Már első dialógusában (II/1) kimondja: „Gyűlölem az asszoni állatnak nemét”, és sértegeti a női nemet. A da­rab Éva bűntudatán és Kain nőgyülöletén át a gender elmélet felől is megközelíthető. Hiszen a bűnös nő iránti gyűlölet mitikus alibijét éppen a Biblia legitimálja, amit most megelevenedni látunk: ha Kain nőgyűlölő, akkor ő az első nőgyűlölő. (A darabot nem minősíthetjük nőgyülölőnek, hiszen Isten helyrehozta az asszony bűnét - „.. .miképpen hogy az asszoni állaton veszteték el az idvösség, azonképpen az asszoni állatnak szent magva által nyittatik meg, ki megtörje az kígyónak fejét, és mindeneknek adja meg az régi örömet” [Éva, 1/1]). Fontos megjegyezni, hogy egyetlen nő van jelen a darabban: Éva, aki anya is egyben. Kain nőgyülölete tehát egyrészt anyagyűlölet is, másrészt fel­vetheti Kain szexuális orientáltságának kérdését. Ha Kain orientáltságát homoszexuálisként határozzuk meg - ami ma már ugyan értelmezésbeli klisé -, akkor a rebellisségét színezhetjük az elfogadás, az el nem fogadás, a másság kérdéseinek felvetésével. Nem beszélve arról, hogy a szö­veg ennek megmutatására is alibit ad: a pajtásaival duhajkodó Kain két jelenetet kap a III. felvonásban (az utóbbiba érkezik Seth). Pusztán ebben a két jelenetben vesz részt Esau és Ham. Szövegi szinten majdhogynem statiszták, funkciójuk Kain zül­lésének bemutatásában merül ki. (Egy igazán értékes felvetése Esaunak van - mely­ből az istentagadásuk kibontakozik -, a protestáns predesztinációtant forgatja ki, va­lószínűleg ugyanazon módon, mint a kor hitvitáiban oly sokszor: „Isten az övéit be­írta az ő könyvében szám szerént; azkinek mennyországát adja, azokat ő jól tudja. És akiket tömlöcre akar vetni, azokat szépen beiratá.”) Az érzéki örömök pedig szö­vegi szinten az evés és ivás örömeinek összessége. Nem kell azonban, hogy a szín­padi változatban is így legyen. Ha Éva, az első nő, az első bűnös, akkor Kain, a második, majdani bűnös az első meleg. Vagyis a darabban a két Másik, a két különböző egyben a két bűnös is, ami elég provokatívnak tűnik a másság és a bűnösség hosszú diskurzusának szem­pontjából, amelyet századokig az egyház autoritativ hatalma határozott meg. Ráadásul kizárólag ez a két szereplő van (retorikus) kapcsolatban a kígyóval. A kí­gyó tehát a Másik, az alternatíva, a különbözőség képviselője is lehet. A szöveg II. A kronotoposzok A szöveg térkezelése nem okoz nehézségeket a színrevitelben. A darab a ház előtt ját­szódik, a figurák vagy valahonnét hazaérkeznek, vagy a házból jönnek ki, illetve a

Next

/
Oldalképek
Tartalom