Irodalmi Szemle, 2012
2012/12 - IRODALOM,TÖRTÉNET - Száz Pál: Elsüllyedt magyar drámák I. A szöveg mint alibi 2. (tanulmány Szegedi Lőrinc Theophaniájárói)
Elsüllyedi magyar drámák 67 „Ábel: [...] Isten bosszút áll Káinon ez gonoszságért, kit veled cselekedett; megbünteti az nagy Isten, ki mindeneket jól tud, és jól lát. Éva: Oh, én szerelmes fiam, én egy szívemnek kedves és kellemetes méze. Tudod-e, mely nehéz az anyának, az o fiának, kit szült, nevelt fájdalommal, halálát és kénzását látni. Ábel: Úgy vagyon, én tisztelendő asszonyom anyám, jóllehet kevesebbé értik az fiák atyjoknak siralmokat. De mindazáltal, ha valamely fiú az nagy engedetlenségben és visszafordult életben megyen el, igazán, és méltán szenvedi az büntetést Istentul. De kévánom, én szerelmes szülém, hogy énnékem parancsoljad azt, azmit akarsz, hogy meglegyen. Mert nagy ékesség és gyönyörűség az fiúban anyjának akaratjának híven engedni. Én mindenkoron orvendozek, valamikoron az én szuleimtul énnékem valami parancsoltatik” (II/II). Ábel ezen kívül gyáva is, fél Káintól, és ez a félelme indokolja találkozásuk hiányát. Ezt a hiányt Seth tölti be, a harmadik testvér. Ő az, aki Kain után megy, hogy hazahívja cimboráitól. Ennél több funkciója nincs is. Seth, ellentétben a többi karakterrel és a korabeli drámaírói konvencióval, bejelentés nélkül érkezik - senki nem beszél róla megjelenése előtt, Seth egyszerűen csak felbukkan, s csak azután tudjuk meg, kicsoda. Seth maga ajánlja fel Ábelnek, hogy Kain után megy, az ezután megjelenő Éva pedig egyenest hozzá küldi. (A IV. felvonásban szintén Sethet küldi Deus Káinért.) Seth, akárcsak Hermész, üzenetet visz, küldönc, követ, érvel, békít. Seth tulajdonképpen az egyetlen békítő erő, ám mégis oly módon az, hogy a családi konfliktusból ő maga kimarad. Ábel gyanús ájtatossága és Kain akaratossága hiányzik belőle. Ő a legegyszerűbb karakter, egyszerre van - mint Hermész - a családi drámán belül és kívül (kötelességtudó, de nincsenek személyes indíttatásai, sem félelmei). Seth karakterének éppen az egyszerűségét kellene megragadni, akár degradált (pl. korlátozott értelmű gyerek), akár affinnált (pl. a szellemi fölény, megvilágo- sodottság) formájában. Az igazi alázat nem Ábelben, hanem Sethben van meg: nem bírálja, nem ítéli el Káint, de meggyőzi, mégpedig az istenfélclem érvével: „Kain: Micsoda az isteni félelem? Seth: Azt kérded-é, micsoda? Mindennep jól hallod ezt az mi házunknál. Az Istennek igazán való tiszteleti és az parancsolatoknak megtartása” (III/V). Seth hozza haza anyjához Káint, ám a konfliktus nem oldódik fel, Kain továbbra is engedetlen. Az elmérgesedett szituációba érkezik Deus és az angyalai. De mindez Éva hívásaként értelmezhető: „Éva: Mindeneket Istennek ajánlak, álljon bosszút rajtad. Kain: Meglehet” (III/VI). Noha a szövegből egyértelmű, hogy Kain gyötri anyját, a színpadi változatban az egymás gyötrése kölcsönös lehet, így Éva bosszúkérése akár átokként is értelmezhető. Ami pillanatokon belül be is teljesedik. A kérdés azonban megint csak a hiányzó vég kérdése: valóban Isten jön az emberek közé, vagy egy Istennek beállított javítóintézeti alkalmazott az asszisztenseivel? A rebellis Kain minden hisztériája ellenére is őszinte, ellentétben a hipokrita
