Irodalmi Szemle, 2012

2012/11 - IRODALOM, TÖRTÉNET - Kránicz Gábor: Saulfordulás (tanulmány Mészöly Miklós Saulus című regényéről)

82

Kránicz Gábor

marendszer feladását, valamint ezt követően a keresés tárgyával való eksztatikus azonosulást, mivel a parabola csak akkor válik érthetővé, ha a befogadó felismeri a benne megjelenő valószerűtlen cselekvés mögött rejlő motivációt.26 Erről az azonosulásról beszél Istefános, amikor értelmezi a Saulus által elmondott parabolát:

És az öreg? - kérdezte - Utolérte?- Mit?

— Hát az anyajuhot.

— Hiszen mondom. A nap kimarta a szemét.- Akkor biztos. (88.)”

Mészöly regényében a pálfordulás alapját Saulusnak az ószövetségi típusával szembeni konfliktusa képezi. Saulus számára Pálhoz Saulon keresztül vezet az út. Saulusnak azonosulnia kell a vak pásztorral, hogy megértse azt az Istent, aki képes „vak” lenni a törvényre egy bűnös megmentése érdekében. A vak koldussal való azonosulás teszi lehetővé Saulus számára, hogy saját árnyékán túllépve Pállá váljon, mivel cselekvése ekkor kerül összhangba Isten akaratával. Az Istefános által a letört tamariszkuszággal mutatott parabola ezért egyszerre jelenti az előképpel és az utóképpel való azonosulás szükségszerűségét.

Saulus fordulata tehát csak előképével és utóképével való azonosulása által válik értelmezhetővé, ami arra mutat rá, hogy a valamitől bekövetkező elfordulás és a valamihez való fordulás csak a velük történő bizonyos mértékű azonosulás által valósítható meg. Mindennek fényében válhat értelmezhetővé Mészöly Saulusának az 1960-as évek regényparaboláival szembeni fordulata is, amely egyszerre érthető e hagyománnyal való azonosulásként és ennek meghaladásaként.

JEGYZETEK

1 Thomka Beáta: A kívülvalú ember. Mészöly Miklós: Saulus. In A magyar irodalom történetei. 1920-tól napjainkig. Szerkesztette: Szegedy-Maszák Mihály és Veres András. Gondolat Kiadó, Budapest, 2007, 579.

2 Uo„ 580.

3 Olasz Sándor: Messze a „manni úttól". Mészöly Miklós: Saulus. Árgus, 2000 január-február. http://www.argus.hu/200l _01/kr_olasz.html.

4 Radnóti Sándor: Az elmaradt apoteózis. Mészöly Miklós Saulusáról. In uő: Recrudescunt vulnera. Cserépfalvi, Budapest, 1991, 130.

5 Köhnlein, Manfred: Gleichnisse Jesu: Visionen einer besseren Welt. W. Kohlhammer Verlag, Stuttgart, 2009, 14-15.

6 Bolyki János: Az újszövetségi hermeneutika elvei, módszerei és példái. Kálvin Kiadó, Budapest, 1998, 58.

7 Uo„ 109.

8 Uo„ 15.

9 A parabola szót az Újszövetség itt a példázat szinonimájaként kezeli, méghozzá éppen egy allegóriával kapcsolatban, ami éppen szükségszerűvé teszi a példázatok műfaján belüli megkülönböztetéseket.

10 Szolláth Dávid: A példázatosság, az allegorizáló olvasás és a kultusz kérdései a Mészöly- és az Ottlik-kritikákban. Jelenkor, 2002. 10. sz., 1105.