Irodalmi Szemle, 2011

2011/10 - IRODALMI SZEMLE - Koncsol László: A költészet küldetéséről (esszé)

KONCSOL LÁSZLÓ

A költészet küldetéséről*

Kedves Barátaim! Szeretettel köszöntőm a Tompa Mihály Vers- és Prózamondó Verseny jubileumi, XX. évfolyamának vendéglátóit, szervezőit, zsűrijét, előadóművészeit, vendégeit, közönségét, mindenekfölött pedig a rimaszombati döntőre méltónak talált vers- és prózamondókat, valamint fölkészítő pedagógusaikat és családjuk jelenlévő tagjait. Igyekszem ezúttal úgy beszélni, hogy ne omoljanak le mögöttem a falak, a rimaszombati Jerikó díszletfalai, mint történt volt kilenc évvel ezelőtt, 2002- ben, amikor all. versenynapokat kellett megnyitnom ugyanezen a színpadon.

Megint a költészet és megint a próza ünnepe Rimaszombatban. A magyar költészeté és prózáé. Milyen érdekes ez az ünnep! Mert, ugye, mire való a vers, és kinek kell, és mire jó a mese, a széppróza? Tóth Árpád tette föl e nagy kérdést: „Mi haszna, hogy papírt már jó egypárat / Beírtam? Bolygott rajtuk bús kezem, / A tolira dőlve, mint botra a fáradt / Vándor, ki havas pusztákon megyen. / Mi haszna? A sok téveteg barázdán / Hová jutottam? És kijött velem? / Szelíd dalom lenézi a garázdán / Káromkodó és nyers dalú jelen.” Mondják, tapasztalják, akiknek ez a dolguk, hogy az utóbbi évtizedekben szertefoszlott a költészet varázsa. A diákok zömmel nem szeretik, nem tanulják, sőt utálják a szavak művészetét, a gondosan kimunkált, míves, mély, sugallatos lírát, káromkodnak, silány szövegeket dalolász- nak. Mire való hát a vers, honnan jön elő, kinek és mire kell? - kérdezzük újra meg újra, korszakonként, és felelünk rá hol így, hol amúgy.

De mire való a festmény, a grafika, a szobor, a muzsika, a színház? Fogalmunk sincs, honnan, kinek és mire, de képzeljük el Rómát, Bécset, Prágát vagy Budapestet szobrai nélkül. Képzeljük el lakásunk falait festmények és fényképek nélkül. Egy kortárs görög régészcsapat kiásta a jó háromezer évvel ezelőtt fölrobbant Földközi-tengeri vulkánsziget, Théra peremének településeit, s a házak falai tele voltak gyönyörűbbnél gyönyörűbb falfestményekkel és mozaikokkal. Az ugyanakkor elpusztult Kréta és Mükéné föltárt épületei nemkülönben. Aztán a görög hősköltemények és mítoszok, a mesék, novellák, regények ősmintái s a görög drámák lenyűgöző kultusza. Szörnyű volna, ha hiányoznék Rimaszombat Petőfi- és Tompa Mihály-, Sajógömör Mátyás király-, Hanva Tompa Mihály- vagy Nemesradnót Radnóti Miklós-szobra. Tudták ezt a nagyon régiek mind, az asszírok például, az óegyiptomiak, a nagy távol-keleti és távol-nyugati kultúrák emberei, akik szobrok* Az esszé a XX. Tompa Mihály Országos Vers- és Prózamondó Verseny megnyitójaként hangzott el Rimaszombatban 2011. április 28-án. - A szerk.