Irodalmi Szemle, 2011
2011/9 - TÁRSADALOM, KULTÚRA - Alabán Ferenc: A hungarológia szintjei és perspektívái III. (tanulmány)
A hungarológia szintjei és perspektívái III. 63 rópai Unió kibővülésével és fokozatos fejlődésével kapcsolatban is felmerülnek. Hangsúlyoznunk kell, hogy az országhatárok által egymástól elszakított magyar kisebbségeket nemcsak a nyelvközösség jellemzi és fogja össze, hanem a nemzeti identitásuk is megegyezik egymással. A magyarországi, a szlovákiai, a romániai és a délvidéki magyar irodalmat a közös történelmi hagyomány és tudat, a közös értékrend is összeköti, jóllehet az egyes kisebbségekhez tartozók állampolgársága eltér egymástól. A magyar nemzeti kisebbségek nemzeti identitásuk és kulturális önazonosságuk fenntartása érdekében létrehozták saját kultúrájukat és irodalmukat, a kisebbségi (nemzetiségi) kultúra és tudat ápolása mellett azonban továbbra is meg-őriz- ték a magyar nemzeti kultúra egységének tudatát. Ezt alapozta meg a kisebbségi magyar kultúrák és irodalmak szerveződési folyamata és a homogén magyar nemzethez való tartozás aktív érzése is. A hungarológia lépéstartásának mozzanatai az elmondottak értelmében a következő szempontokra is ki kell, hogy terjedjenek: A közép-európai régió integrációs folyamatának következtében olyan fejlemények mennek végbe, amelyek az államhatárok megváltoztatása nélkül is elősegítik a hagyományos - közös nyelven és közös történelmen alapuló - regionális összeköttetések megújulását, illetve egységesülését. A hagyományos európai (közép-európai) regionális struktúrák a történelem során különböző nemzeti államok keretébe kerültek, melyek a társadalmi-politikai erők hatására többször is megváltoztak, nem véve figyelembe a régiók érdekeit. Ennek ellenére ezek az egységek mégis fennmaradtak, esetenként újraszerveződtek, illetve újraértelmeződtek. A magyarság részének tekintendő határon túli kisebbségi magyarság helyzete különösen érdekelt az anyaországgal való szoros együttműködés kiteljesítésében, s ennek visz- sza kell tükröződnie a hungarológia összetevőiben és kutatási irányaiban. A regionális szolgálat nemcsak a kisebbségi magyar írókban és költőkben tudatosult (a transzszilvanizmus gondolata, a Fábry-féle európaiság, a „helyi színek elmélete”...), hanem a magyarországi alkotók műveiben is megjelentek és mind fontosabb szerepet kapnak/kaptak a történeti tájak (Dunántúl, Alföld...). A kulturális regionalizmus támogatása a szélesebb értelmezhetősége miatt sem lehet közömbös, mert vannak magyar-szlovák, magyar-román és további régiók, amelyek ösz- szekötik a határok két oldalán lévő magyarságot és az adott régiókban élő minden népet. Hangsúlyozzuk: annál is inkább fontos ez a tény, mert a kulturális, szellemi régiók nem írhatók körül állami és közigazgatási határokkal. Továbbfejlesztve a gondolatot: nemcsak a magyar kultúra, nemcsak a Kárpát-medence integrációjánál, hanem a közép-európai térség integrációs törekvéseiben is érvényesülhet a kulturális régiók szerepe, mivel feltételezhetően a szellem, a kultúra és a hagyomány alkotja ma is a nagyobb területi egységek szellemét és lelki tartalmát. A hagyományos kulturális régiók az egész európai kontinens határáig is kiterjedhetnek, történetijellegük nemcsak a múltból táplálkozik, hanem egyértelműen a jövőképet is jelentik.10 A regionális közeg jelentős befolyást gyakorol a magyarságtudomány közép-európai képének és hatásértékének alakulásában.
