Irodalmi Szemle, 2011
2011/9 - TÁRSADALOM, KULTÚRA - Alabán Ferenc: A hungarológia szintjei és perspektívái III. (tanulmány)
62 Alabán Ferenc Az utóbbi évtized nemzeti tudatformáló, hungarológiához is kapcsolható magyar könyveinek és más kiadványainak három jellegzetes csoportját különböztethetjük meg: a) az egyik csomagba azok tartoznak, amelyek a magyarság eredetéről, kialakulásáról, életének, történetének és kultúrájának változásáról szóló hozzáférhető ismereteket dolgozzák fel;7 b) a másik csoportba sorolhatók azok a „történelem-könyvek”, amelyek a honfoglalástól 2000-ig tárgyalják Magyarország történetét. Ezek nem egyszerűen a korábbi hasonló munkák tömör összefoglalásaként hatnak, hanem a régi források újszerű elemzésével, eddig hozzáférhetetlen források bemutatásával új eredményeket közölnek. A politikai és hadtörténelem bemutatása mellett a társadalom- és művelődéstörténet is nagy teret kap ezekben a kiadványokban, a középkori emberek hiedelemvilágától a 20. század mindennapjaiig. Ezek a tankönyvként, de főként kézikönyvként is jól forgatható, gazdag térképanyagú, nagyvonalúan illusztrált kötetek hiteles képet rajzolnak a magyar nép történetének eseményeiről, legfontosabb sorsformáló alakjairól és évszázadairól;s c) a harmadik sajátos csoportba tartozó könyvek a hungarológia külföldi terjesztésére és népszerűsítésére szolgálnak, mivel különböző idegen nyelveken közvetítik az információkat a magyar nép összefoglalt történetéről, legfontosabb dolgairól és eseményeiről. Sokkal inkább egyfajta tablók ezek a kiadványok (mint történelemkönyvek), melyekbe a magyar nemzet nagyjait, értékeit, szimbólumait, a nemzeti múlt darabkáit gyűjtötték össze a szerzők, melyek megbízhatóan körvonalazzák a külföldiek számára, kik a magyarok, és mit jelent Magyarország.7 Ezek a sorozatok elsősorban szintén arra hivatottak, hogy átfogó képet adjanak a magyar nemzet történelméről, szellemi alkotásairól, amely immár több mint ezer éve él és alakítja kapcsolatait Közép-Európában, s amelynek kultúrája hosszú évszázadok óta szerves része az európainak. Az elmondottak alapján, illetve velük kapcsolatban felmerülhet az igény egy szélesebb és komplexebb aktualizált hungarológia-kép kialakítására, mely beépíti tartalmi struktúrájába a legújabb eredményeket és fejleményeket, melynek attribútuma joggal lehet Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas magyar tudós kompetens megállapítása, miszerint „minden ország akkora, amennyivel hozzájárul az emberi haladáshoz, teljesen függetlenül attól, hogy a térképeken mekkora terület jelöli helyét a világban”. S ez a gondolat - az azt kiváltó aktualizált háttérjelenségekkel és maradandó értékekkel - termékenyítő hatással lehet a magyar nemzettudomány perspektívájának további megerősítésében. A jövőt befolyásoló tényezők A hungarológia differenciált, specializált kutatását és komplex oktatását befolyásoló tényezők közé szükséges sorolnunk több olyan területet és az általuk nyújtott lehetőségeket, melyek az 1989-es politikai és társadalmi rendszerváltással, az Eu
