Irodalmi Szemle, 2011

2011/8 - TALÁLKOZÁSOK A SZÖVEGTENGERBEN - Kulcsár Ferenc: Látogatók (vers)

Látogatók

45

megpörgetem a kékre vert glóbuszt, lázasan mormolok hókuszpókuszt,

és remegni kezd fáradt kezem, és szédülni kezd fáradt fejem,

és betántorgok a hálószobába, Európából forró Afrikába,

az óceánok izzadt ingét levetem, Ázsia-pizsamám kábultan felveszem,

alvó földrészt, betakarom kisfiam, kisleányom, kéklő tenger, álmodik boldogan,

lázas Amerikaként bújok ágyba, félálomban átúszom Ausztráliába,

s az álom folyója tovavisz, felébreszt majd reggel az Antarktisz:

jeges testtel, zúzmarás hajjal, éberen éj a hajnal!

(1983-2011) *

* A Látogatók, ez az „egzisztencialista poéma” vagy ha úgy tetszik „szabadságóda” - Pilinszky Já- nos-sal szólva - azt fogalmazza meg, hogy nem latinórán vagyunk, hanem a lét drámájában, egyfajta présben, ahol időről időre véres háborúkba cipelik az ember fiát, vagy felfeszítik a szégyen fájára, vagy az eszmék nevében máglyára küldik, börtönbe zárják, száműzik, munkatáborba hurcolják; ahol mindennapiak a fajüldözések, nemzeteket és nemzetrészeket taszítanak szolgaságba, magányba, országokat, történelmi-kulturális közösségeket darabolnak szét, akár a rühes kutyát; ahol az embereket varangyos békák, besúgók, informátorok, élesre töltött fegyverek követik a pokolba, fenyegetve, re- gulázva, megfélemlítve és megzsarolva őket a mindenkori talpnyalók, udvaroncok, prozeliták által; ahol a törvé-nyek az ember ellen születnek, s nem a védelmében, s az állam az ember ellensége, nem pedig az istápolója.

A vers 1983-ban született, Kelet-Európábán, a hidegháború frizsiderében, a husáki Csehszlovákiában, melynek „varangyos békái” éveken át megakadályozták a megjelenését. Nemrégiben átdolgoztam a poémát: új, mélyen és szélesen, az eredetinél fegyelmezettebben áradó és hömpölygő formát kapott, megtisztított és fólerősített szöveggel. A Látogatók egyben azt is mutatja, hogy a mi nemzedékünk az elnyomás éveiben, a „kettős ütés”, a „Szodomából Gomorrába” menekülés idején sem lett megalkuvóvá, „nem épült be sikeres konformistaként a kivételezettek társaságába”, hanem arra törekedett, hogy érvényeset alkosson, méghozzá máig hatóan, hiszen mi, szlovákiai magyar nemzetrész, ma is gyakran eszközök vagyunk, túszok, a törvények néhánya ma is ellenünk és nem a védelmünkre születik, korlátozva, akadályozva bennünket lelki teljességünkben, szabadságunkban. - K. F.