Irodalmi Szemle, 2011
2011/7 - SZEMLE - Mestyán Ádám: Upload (Orcsik Roland: Mahler letöltve)
78 SZEMLE azonban nem vezet új eredményre, nem mutat új értelmezési lehetőségek felé: „A kolléganő nagyon elcsodálkozik, egyáltalán nem érti, hogy hogy jön ez most ide, elvégre péntek délután van, nincs idő hülyeségekről társalogni. Kelletlenül felnéz a dolgozatokból. A bordó hajú tanárnő pedig elé áll, leteszi a szobakulcsot és két jelet kezd ismételgetni. - Teljesen világos - mondja a kolléganő, és visszafordul a dolgozatokhoz. - Az egyik azt jelenti, hogy örökké, hogy mindig. A másik meg azt, hogy árva. Érted? Árva.” {Magvető, Budapest, 2011) DOBÁS KATA Upload Orcsik Roland Mahler letöltve című verseskötetéről* Minthogy nem vagyok irodalomtörténész, csak arról tudok beszélni, hogy miért szeretem Orcsik Roland költészetét. Hozzám nemcsak azért áll közel Orcsik költészete, mert sokkal több monarchiabeli fogadó nevét tudja, mint én. Az első ok, hogy tisztában van vele, hogy a világ egy igen bizonytalan hely. Egy olyan hely, ahol nincsen semmi indok arra, hogy a nyüzsgő erdei rovarok mögül ne szivárogjon ki és rögtön meg ne alvadjon a sötét. Hogy az apróságok mögött beszakadhat a világ fala és borzalmas dolgok jöhetnek napvilágra. Hogy Az írás eredetileg Budádéként hangzott el 2011. május 23-án Pozsonyban, a Kalligram Kiadó könyvheti könyveinek egyik bemutatóján. — A szerк. sokszor úgy teszünk, mintha, pedig nem is. Orcsik fenntartja egy névtelen, ám rendkívül nyugtalanító konklúzió létezését. Azért is szeretem, mert akár szonettben, akár prózaversben habzó szájú angyalok előzik meg, és sokszor farkasokkal álmodik. Ki tudja, lehet, hogy olykor táncol is a farkasokkal, mert ugye délen minden megeshet. Talán ezért tud olyat mondani, hogy „nedves istenem”, ami első olvasásra vicces szójáték, de aztán egyre keserűbb utóíz marad utána. Akad Orcsik világában valami folyamatosan horrorisztikus. Aztán azért is szeretem Orcsik Ro- landot, mert ő Ady Endre. Vagyis nagyárián kezeli a verset, bele tud írni például olyanokat, hogy „pillanatnyilag nem fontos” vagy csönget a szobalánynak. Nagyon művelt, számára nemcsak a vers a szolga, hanem a mindenféle kortárs és halott költők, akikkel felesel vagy elbo- rozgat, ahogy kénye-kedve tartja. Orcsik németes és szlávos egyszerre, vagyis gazdálkodásához adott a monarchiabeli készlet. A Monarchia számára egyszerre nosztalgiapont és ironikus repertoár. Budapest, Bécs, Szeged, elképzelt tájak és városok, amiket körbefonnak a szláv mondatok, szavak fragmentumai - amikről én csak felteszem, hogy szerbek, mert hát a költő civilben mégiscsak szerb és horvát irodalomtörténetet tanít. A múlt feltámadása közben azt látjuk, ahogy romjaiban pusztul ez az elképzelt Monarchia. A kötet központi motívuma természetesen Mahler, aki le van töltve, pontosabban, Gustav van letöltve. Gusztáv lehet az a szomorú rajzfilmfigura, aki mindent mindig szánalmasan elbaszott, emlékez-