Irodalmi Szemle, 2011
2011/1 - Posztmodern cseh költők Csehy Zoltán fordításában
44 Posztmodern cseh költők Falu I. A csillag vénséges fénye erre a földre árad... Ebben a fényben áll halott nagyapám hatalmas, narancsszínű szájjal. Dajna, a kutya a sáros udvaron szaladgál a fénylő levegőn ingó bazsarózsák és dáliák körül. A vécén nem kapcsolták le a villanyt, a lépcsőn egy lavór víz. Lény Negyvenegy évesen verset írni. Micsoda visszaesés. Az idő lenyomatát szeretni saját agyamban. A képek belevesznek a messzeségbe. A képek, az érzelmek, a saját élettörténet - minden. Mindig a régi utcán járunk, és ő a mosdó ajtajában áll - káprázatos színnyomat, egész ifjúságunk. Az üveg mögött Könnyek tizennégy éves fiam szemében... Jelenetek, szívtépő szerelmek évei után, a regény és a rideg elidegenedés évei után a szobájában issza könnyeit.
