Irodalmi Szemle, 2011
2011/5 - ARC - Wlachovský, Karol: Palócország és a palócok Mikszáth képzeletében és a valóságban (tanulmány) (Szőke Edit fordítása)
Palócország és a palócok Mikszáth képzeletében és a valóságban 53 szágon, vagy ahol elbeszélése a homogén szlovák népességet érintette. Érthetőleg, ezeknek az elnevezéseknek alapja az akkoriban bevett lexéma, a ’tót’, habár azokban az időkben már ismert volt a ’szlovák’ megnevezés is. Mikszáth szövegeiben az alábbi elnevezésekkel találkozunk: ’Tótország’, ’tótok országa’, ’tót vidék’, ’tót- ság’. A ’tót’ népnévnek Mikszáthnál nincs lenéző felhangja, ahogy ez a magyar és szlovák nyelvi közegben általában, vagy inkább csak elvétve jelentkezik, hiszen az csak jelzős szerkezetben, szövegen kívüli összefüggésben társul hozzá. Itt érdemes megjegyezni, hogy a tótokról szóló számos gúnyolódó magyar közmondás korábbi eredetű, mint ahogy ezt a 19. században kimondottan a Magyarországon élő szlovákság népneveként kezdték volna használni. Tehát nem a szlovákságot értették alatta. Például: „Preberá ako Slovák medzi hnilými (planými) hruškami“ (magyarul: Válogat mint a tót a húgyos (vad)körtében). Mikszáth Kálmán fiktív felföldi „palóc” világának mindennapi élete a „regényes Felföld” romantikus ködéből sejlik elő. A szerző előszeretettel nevezi képletesen: görbeországnak/-földnek, dimbes-dombos országnak/földnek. De szövegeiben a földrajzi Felföld mellett leggyakrabban a Felvidék elnevezés fordul elő. Ebben az esetben érdemes megjegyezni, hogy nem fontos - ahogy ez manapság általánosságban előfordul - ezeknek a szinonimikus elnevezéseknek sem korabeli, sem mai politikai vagy másodlagos jelentést tulajdonítani. Mikszáth Kálmán számára ezek elsősorban domborzatnevek voltak. Segítségükkel igyekezett az adott földrajzi terület domborzati viszonyait és jellegét megragadni, ami végső soron nagyban befolyásolta az ott élő lakosság gondolkodásmódját is. Miszáth Kálmán nem határolja körül pontosan a Felföld területét, bár otthonosan mozog itt a hegyentúli Szakolcától végig a Vág mentén, Árván, Liptón, a Garam mentén, Honton, a Szepességen, Sároson, majd lejjebb, Gömörön át egészen Nógrádig, azaz más szóval a Palócföldig. A Felföldet nem tartja kizárólagosan szlovák régiónak, azonban világosan ábrázolja, hogy ez határozottan a szlovák etnikum lakta terület, mert Mikszáth Felföldjének legfontosabb jellemzője a szlovák nép jelenléte.' A „Felföld” Mikszáth értelmezésében a másodlagos és pontos jelentéstartalommal együtt szoros összefüggést mutat Magyarország fent nevezett területének szlovák lakosságával is.2 A Felvidék névváltozatot, amely nyomtatott alakban a magyar reformkor 1838. esztendejében3 jelent meg először, korabeli nyelvi kontextusban politikai tartalommal Grünwald Béla, akkori zólyomi alispán töltötte meg, aki a Felvidék*című politikai pamfletjében e fogalom alá kizárólag a Felső-Magyarország északi karéján elterülő megyéket sorolta. Vagyis teljességgel szlovák többségű megyékről van nála szó. Ezeket a „szlovák” megyéket Grünwald a pánszlávizmus bástyáinak tartotta, amelyek a politikai Magyarország, pontosabban a magyar nemzet egysége ellen ágálnak. Ez indította őt arra, hogy kidolgozza a szlovák nemzet - főleg az ifjúság - intézményes elmagyarosításának tervét, és megindokolja annak szükséges voltát. Mikszáth elvből elutasította az állam irányította elmagyarosítást és az intézményesített szélsőséges, nagymagyar sovinizmust, habár a hatalmon lévő liberális
