Irodalmi Szemle, 2011
2011/5 - GYERMEK, IRODALOM - Tóth Krisztina: Szünet; Megfelelési vers (gyermekversek) 10 Kozsár Zsuzsanna: Etűdök a mesevilágról (esszé)
KOZSÁR ZSUZSANNA Etűdök a mesevilágról EGY Amikor a lányod szeme felcsillan, és elhiszi, hogy minden, ami körülötte van, mese - akkor te is meglátod hirtelen. A lócán felejtett maci magányát, a színes ceruzák vágyát egy saját rajzra, a manók karácsonyvárását, a virágok énekét, a játék babák veszekedését. Mese lesz a hétköznapokból. Lelke lesz mindennek, vágyai és álmai. És a jó elnyeri mindig méltó jutalmát. Amikor a fiad megrendeli tőled az „állatosat Afrikában”, akkor végiglapozod a lexikonokat, hogy véletlenül se írj le szamárságot valamelyik egzotikus állatról, aztán leülsz, és írsz neki egy állatos-afrikásat. Felolvasod, fénylő arccal hallgatja, és újraolvastatja veled. Mind a negyven gépelt oldalt, egyszerre. Te meg olvasol, nem bánod, ha berekedsz, boldog vagy. Egyszerre vagy gyerek és felnőtt, látod belülről és kívülről, alulról és felülről, látod az őszinteségét, naivitását, báját az egész mesevilágnak. Oda akarsz tartozni. Mert ott jó. Mert gyerek lehetsz, aki hisz még a Jézuskában. Aki hisz még az önzetlenségben, a jóban, az áldozatkészségben, a szeretetben, az értékekben. És akkor boldog vagy, mert a mesevilág a te szigeted. Oda menekülhetsz, ott megpihenhetsz. Míg írod, felhőtlenül lehetsz gyerek. Mikor olvasod, nekik, a gyerekeidnek, már felnőtt vagy, már lesed az arcukat, ők a te igazi kritikusaid. Nem mondanak semmit - de ha felállnak és elmennek, akkor nem elég érdekes, amit írtál. Ha mocorognak, akkor nem fogta meg őket a mesevilágod, mert halott világ az, nem élő. Ha hallgatnak tátott szájjal, alig vesznek levegőt, akkor működő, életképes, igazi világot teremtettél. KETTŐ Jó ott, a meseszigeten. El lehet bújni a világ elől, a törtetős-könyöklős gátlástalan környezet elől, a pénzorientáltság elől, a tévé ontotta bugyuta szappanoperák és rossz hírek elől. A mesesziget megvéd. A saját kínjaidtól is, a párkapcsolati válságodtól is, a talajvesztettségtől, mindentől. Biztos pont egy ilyen mesesziget. Szeretsz ott lenni, naponta elugrasz a saját kis menedékhelyedre. Ontod a meséket. Aztán megpróbálod megosztani másokkal is. Nem csak a saját három gyerekeddel, hisz vannak mások, ugyanolyan meseáhítók, ugyanolyan meseéhesek. Főleg gyerekek, és néhány önmagába feledkezett felnőtt, aki nem szégyelli még, hogy valaha gyerek volt. Próbálsz nem eltévedni a könyvkiadók útvesztőiben, és reménykedve nyújtod át a saját kincsed. Nem elég nyereséges a gyerekkönyv - mondják neked. Drága. Színes képek kellenek hozzá. És kevesen akarnak gyerekkönyvet venni. Nem érdemes kiadni.
