Irodalmi Szemle, 2011

2011/3 - IRODALMI SZEMLE - Kulcsár Ferenc: Gyöngyök és göröngyök (9) (napló)

30 Kulcsár Ferenc Az Ótestamentumban sok híres „álom” és „álomfejtő” található. Mózes első könyvé­ben az egyiptomi Fáraó álmodik a folyóból kijövő hét szép és hét ösztövér tehén­ről, s ezt az álmot az egyiptomi fogságban élő József, Jákob fia fejti meg, hét gaz­dag és hét ínséges esztendőt jövendölve Egyiptomnak — ami aztán valósággá lett. A másik, még híresebb álom Dániel könyvében olvasható, ahol Babilónia kirá­lya, Nabukodonozor álmodik egy különös szoborról, mely „hatalmas vala és kivá­ló az ő fényessége, és az ábrázata rettenetes volt”. A szobor feje aranyból, melle és karjai ezüstből, hasa és oldalai rézből, lábszárai vasból, lábai pedig részint vasból, részint cserépből készültek. De Nabukodonozor álmában egy kő kéz érintése nélkül alázuhant, darabokra zúzva a szobrot, a kő pedig „heggyé lön, és betölté az egész földet”. A különös, hátborzongató álmot a babilóniai fogságban élő Dániel fejti meg, mondván, hogy a király álma Isten kinyilatkoztatása arról, mi következik a Nabu­kodonozor utáni évezredekben: a szobor aranyfeje a királyok királyát, Nabukodo- nozort jelképezi, a többi része pedig az utánuk jövő birodalmakat. Babilónia kirá­lya az álmot Kr. e. 604-ben látta, s az utána jövő birodalmak: az ezüstmell a Méd- perzsa Birodalom, a rézhas a Görög Birodalom, a vaslábszárak a Római Birodalom és a lábak a Róma utáni birodalmak. De mi az a kő, amely „heggyé lön, és betölté az egész földet”? Dániel szerint az egek Istene az utolsó időkben támaszt egy olyan birodalmat, amely soha örökké meg nem romlik, s más népre nem száll át, hanem szétzúzza és elrontja a meglévő birodalmakat, maga pedig megáll örökké: „Látám éjszakai látásokban, és ímé az ég­nek felhőiben mint valami emberfia jőve; és méné az öregkorúhoz, és ada néki ha­talmat, dicsőséget és országot, és minden nép, nemzet és nyelv néki szolgála; az ő hatalma örökkévaló hatalom.” Dániel azt is megmondja, mikor lesz meg mindez; az ő bepecsételt próféciáit tu­dakozzák majd sokan, és idővel nagyobb lesz a tudás, hogy aki majd olvassa, meg­érthesse, mert a Nabukodonozomak adott álom „igaz, és bizonyos annak értelme”. Ehhez csak annyit tudunk hozzátenni, hogy a prófétáknak - Ézsaiásnak, Jeremi­ásnak, Ezékielnek és másoknak — adott kinyilatkoztatás szerint a hegyről kéz érin­tése nélkül leszakadó és az egész földet betöltő KŐ a lelkekből épülő Templom, azaz Isten országa, mely megígértetett az ember fiainak: „Isten országa táguló vi­lágegyetem, melynek növekedése a történelem ritmusára megy végbe. ” * Marcus Aurelius értelmetlen gyerekségnek mondja némelyek igyekezetét, hogy a po­litikai elmélet bölcsességeit a hétköznapokba átültessék. Korának zűrzavaráról, csel­szövéseiről, tolvajlásairól megállapítja, hogy ami most van, az mind megvolt a múlt­ban és meglesz a jövőben is. A színjáték mindig ugyanaz, csak a szereplők mások. Egyik legnagyobb példázata emez igazságnak Michelangelo, akinek hihetetlenül hányatott élete megdöbbentően mutatja meg, hogyan szipolyozza ki a zsenit a ha­

Next

/
Oldalképek
Tartalom