Irodalmi Szemle, 2011
2011/2 - SZOMSZÉDSÁG - Alabán Ferenc: A hungarológia irányai (tanulmány)
Л hungarológia irányai 57 Jellegadó magyarországi szempontok (konstrukciók) Hermeneutikai és újabb kultúraelméleti kutatások (Kulcsár Szabó Ernő) " — „mindig keletkezésben levő identitás...”- „minden kultúra csak dialogikus helyzetben és mindig valamely másikhoz képest mutat fel identitásjegyeket...” identitás = kultúraközi alakzat, = interkulturális tapasztalat. Л belső azonosság és változás tárgyiasságának iránya (Görömbei András)- „a belső hagyomány felelevenítése és szembesítése identitásképző erő...” az identitásba szükséges bekapcsolni mindazt az értéket, melyet a magyarságtudomány eddig létrehozott... identitás = önmagunkról alkotott kép, = a nemzeti önismeret és öntudat alapja.3 Az értelmezési lehetőségek kibővítését, differenciálását figyelembe véve idézünk egy további véleményt is Rákos Péter tollából: „A hungarológia megteremtői, meghatározói s olyan hogy igy mondjam törvényhozói, mint Németh László, vagy másfelől Ortutay Gyula stb. a magyar tárgyú tájékozódást, kutatást interdiszciplináris, komplex tudományként kívánták müveltetni. Ha ezt a sokszor hangoztatott igényt kellő következetességgel végiggondoljuk, elérkezünk egy fontos felismerésig: a hungarológiát alkotó tudományszakok: a nyelvtudomány, az irodalom- tudomány, a történettudomány, a néprajz, a zenetörténet, a művészettörténet, a magyar tudomány története stb. nem puszta összegükkel alkotják a hungarológiát, nem is csupán a felsoroltak és fel nem sorolt számos továbbiak interferenciája, kölcsö-
