Irodalmi Szemle, 2011
2011/12 - SZÍN, JÁTÉK - Varga Imre: Pókvári mese (bábjáték, részletek)
40 Varga Imre ZÜNCI Égszakadás, nádindulás! Vesztemre lenne a hullás. Felröppennék, de nem tudok, Vizes szárnyam cserbenhagyott. Nincsen erőm már fogózni. BÉKA (brekegve): Eeeegy haláááálit ringatózni. (rázza a nádat) ZÜNCI Jaj ne! Szent légy! Szállnék. Végem. BÉKA Számba hull az estebédem. Kovász, kovász, koksz, koá-kokk - légymellehúst vacsorálok. Befellegzett már teneked. Brekeke, kovász, brekeke. Mesélő A pók hallja, máris ugrik, ezüsthágcsóján lesiklik, Züncit az ölébe kapva, gyorsan magasba ragadja. Onnan fentről láthatni már, hogy a vízbe bedől a nád, s a béka szája kitátva. S Hálóházy úrnak hála, legyünk kikerült a vészből. Míg szepeg, remeg a félsztől, megmentője bátorítja, ruháját is megjavítja; ahol szakadt, összevarrja, ezüstcsipkékkel takarja. BÉKA (a magasba nézve): Kovász, kovász, kovakk, kovakk, jaj, de mérgesssen süt a nap! Kovász, kovász, kvakk, kvakk, kovakk, hej, légy, majdnem megfogtalak! Mesélő Visszaszáll Zünci a körbe, tüstént, ahogy megköszönte pók úrnak a segítséget, aki ábrándosán nézett, bámult maga elé mélán. Szívében maradt a légylány. S megint csak szobáit váltva, járkál díinnyögve magába’. Hálóházy Fényes fonálból e falak, harmat-gyöngytől csillámlanak, ablakaim gyémántlapok, minden ékes, minden ragyog. Ám rideg mégis e pompa, kéne ide egy asszonyka. Mesélő Szóval a pók házasodna. Ablakából kihajolva nézi, hogy a patak felett, megint táncolnak a legyek. Röpköd a sok légy itt, légy ott, a pók vágya, ha a légyott megeshetne szépszerével, s egybekelne Züncikével. De hát a kis légyleányka nem vágyik a mátkaságra. Zünci és a Legyek kara Zümzüzüm, pörgők a táncban, Zümizüm, táncolunk párban, Zümzüzüm, már ropjuk hárman, Zümizüm, tízen, majd százan. Zümzüzüm, villog a szárnyam, Zümizüm, ragyogunk párban, Zümzüzüm, vidámabb hárman, Zümizüm, sőt húszán, százan. Zümzüzüm, táncol a légylány, Zümizüm, szép szemmel nézz rám! Táncolnak légylány meg légyúr, lábuk a légbe belégyúr. Légylányok boldogan ropják.
