Irodalmi Szemle, 2011
2011/11 - OLVASÓ 3 - N. Tóth Anikó: ,, ...értik e hexametert is? ” (tanulmány Radnóti Miklósról)
92 N. Tóth Anikó képpen életben tartja. Verslevele végén eljut a vallomásig: a „nem tudok én meghalni se, élni se nélküled immár” zárósor szerelmét biztosítja, valamint azt példázza, hogy addig van értelme az életnek (még ebben a rendkívül korlátozott formájában is), amíg van kinek beszámolnia róla. Elet és költészet így fonódik egybe. A Hetedik ecloga gondosan formált hexameterei pontos, kiszámítható lüktetést adnak a szövegnek (ennek eléréséhez a költői licencia alkalmazásával több helyen önkényesen változtat a magánhangzók hosszúságán, vagyis eltér a helyesírási szabályoktól). Az azonos ritmus akár megnyugtató hatást is kelthet. Ugyanakkor a versmérték monotonitásában feszültségforrást is érzékelhetünk: nincs kegyelem, a fogolylétre kárhoztatott táborlakók egyenletes léptekkel menetelnek a vég, a sűrű homály felé. A verssorvégek nem minden esetben jelentenek mondat- vagy tag- mondathatárt; az utolsó két strófában megszaporodnak az enjambement-ok, amelyek megakasztják, megzökkentik a ritmust és a gondolatot. Az idill, a harmónia végképp vágyott tartomány marad csupán. JEGYZETEK 1 Gintli Tibor - Schein Gábor: Az irodalom rövid története. (Radnóti Miklós). Jelenkor Kiadó, Pécs, 2007, 403. 2 Ferencz Győző: Radnóti Miklós élete és kötészete. Osiris Kiadó, Budapest, 2005, 810. 3 Uo„ 9. 4 John Berryman, Randall Jarell, Robert Lowell, Sylvia Plath, Anne Sexton. 5 Radnóti Miklós: Napló. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1989, 210. 6 Szegedy-Maszák Mihály: Radnóti Miklós és a holokauszt irodalma. In uő: Irodalmi kánonok. Csokonai Kiadó, Debrecen, 1998. 180. 7 Radnóti Miklós és kora. Előadások az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskolában. Szerk.: Gordon Győri János. ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola, Budapest, 2003, illetve: Levél a hitveshez. A tizenkét legszebb magyar vers konferenciasorozat 5. kötete. Savaria University Press Alapítvány, Szombathely, 2010 8 Pilinszky János: Radnóti Miklós. Élet és Irodalom, 1974. november 2. 9 Gintli Tibor - Schein Gábor: Az irodalom rövid története, i. m., 404. 10 Babits Mihály: Könyvről könyvre. Nyugat, 1933. 4. szám 11 Erről egy levélben számol be Gyarmati Fanninak. Idézi: Ferencz Győző: Radnóti Miklós élete és költészete, i. m., 277-278. 12 Uo„ 421. 13 George. Emery: The Poetry of Miklós Radnóti. A Comparative Study. Karz-Cohl, New York, 1986 14 Radnóti Miklós: Napló, i. m., 266. 15 Gordon Győri János: Egy üldözött szavai. In Radnóti Miklós és kora, i. m. 16 Az irodalmi Nobel-díj elnyerése után Kertész Imre a másik jelentős szerző, aki ezzel a jelzővel kapcsolódik össze. 17 Vári György: ..Mert annyit érek én, amennyit ér a szó. " Kultusz, Jiguráció és kulturális emlékezet összefüggései Radnóti Miklós költészetében. Jelenkor, 2002. március, 3. szám 18 Szegedy-Maszák Mihály: Radnóti Miklós és a holokauszt irodalma, i. m., 186.
