Irodalmi Szemle, 2011
2011/11 - OLVASÓ 3 - N. Tóth Anikó: ,, ...értik e hexametert is? ” (tanulmány Radnóti Miklósról)
„...értik e hexametert is?" 87 tott verseit, 1940-ben szerepelt a Horatius noster című fordításkötetben, 1943-ban jelentette meg La Fontaine meséit, 1943-ban Orpheus nyomában című fordításgyüj- teményét, az Európán kívüli kultúrák iránti vonzódásának bizonyítéka egy afrikai mesegyűjtemény (Karunga, a holtak ura), átdolgozta Cervantes Don Quijotéjét az ifjúság számára. Utolsó nagy vállalkozása Shakespeare Vízkeresztje, aminek csak az első két felvonásával készült el. Megvalósítatlan tervei közt volt egy háromkötetes világirodalmi antológia, egy békeantológia és Rilke válogatott verseinek fordítása. V Az eclogák Műfordítás közben talált rá egyik fontos műfajára, az eclogára. Köztudott, hogy Trencsényi-Waldapfel Imre kérte fel Vergilius IX. eclogá)ának magyarítására. Vergilius költeményének hátterében egy polgárháborús helyzet rajzolódott ki, ez rezo- nált Radnóti saját korának háborúival: élénken foglalkoztatta a spanyol polgárháború, sorsát pedig erősen beárnyékolta a második világháború már előkészületeivel is. Az ecloga szó egyrészt válogatást, szemelvénygyűjteményt jelent, másrészt pásztorköltemény jelentésben is használják. Általában dialogikus formájú, az életképpel is rokonságot tartó műfaj, mely az idilli, bukolikus tájban élő pásztorok életérzését, világértelmezését is magában foglalja. Időmértékes verselés, főképp hexameter-sorok jellemzik. Radnóti sorszámmal látta el eclogáit, melyekből összesen hét készült el. Hatodik ecloga című költemény nem található az életműben, egyesek a Töredék, mások a Sem emlék, sem varázslat című verset tartják a hatodiknak, de olyan vélekedés is van, mely szerint a hiányzó ecloga elkallódott, vagy megvalósítatlan terv maradt. A költő ciklusként gondolta el eclogáinak sorát, feltehetően megjelentette volna akár önálló kötetben is őket, aminek egyik bizonyítéka, hogy Száll a tavasz címmel előszót is komponált az eclogákhoz. A Radnóti-eclogák követik is az antik hagyományt, de el is térnek tőlük: van köztük párbeszédes (Első, Második, Nyolcadik), belső párbeszédes (Negyedik), a többi nagyjából monologikus. Az alkalmazott verselési technikák között van nibelungi alexandrin, hexameter, de szabadvers-forma is. Két tárgyat járnak körül: az egyik az egzisztenciális fenyegetettség, a másik pedig a költői önreflexiók, úgyhogy ezek a szövegek a metaköltészet fogalmával is leírhatók. Marianna D. Birnbaum költői és emberi végrendeletként, Láng Gusztáv a költészet esztétikai és etikai kérdéseivel foglalkozó, kiterjesztett ars poeticaként12 tekint rájuk. VI. VI. Hagyomány Radnóti müfodítói tevékenysége nemcsak az eclogák alkotására serkentette, hanem termékenyen hatott más verseinek keletkezésére is. Az antikvitáson kívül egyéb korok alkotásaihoz is szívesen nyúlt inspirációért. Az Erőltetett menet kapcsán több elemző is felhívja a figyelmet arra, hogy sok rokon vonás figyelhető meg Walter von der Vogelweide О jaj, hogy eltűnt minden című elégiájával, a sormetszet eltolásának ötlete pedig a vizuális költészet kísérletei felé mutat. Van kevésbé rejtett
