Irodalmi Szemle, 2011
2011/11 - OLVASÓ 3 - N. Tóth Anikó: ,, ...értik e hexametert is? ” (tanulmány Radnóti Miklósról)
88 N. Tóth Anikó utalás is: az alluzív A la recherche... Proust emlékezést kitüntető regényfolyamának címét hozza játékba. Radnóti lírájának világirodalmi ösztönzéseiről született egy nagyszabású monográfia is angol nyelven, Emery George tollából.13 A magyar irodalmi tradíció is látható vízjelet hagyott Radnóti líráján. Nagy példaképe volt Berzsenyi és Kazinczy, a romantikus Vörösmarty, mindenekfölött pedig Arany; naplójából tudható, hogy a munkatáborba a Biblián kívül Arany János filléres füzeteit vitte magával („S az Aranyhoz fordulás is a lélek védekezése volt”14). Kortársai közül leginkább József Attila, Kosztolányi Dezső és a kezdeti feszültségek ellenére Babits munkáira figyelt. Radnóti kései lírájára jellemző, hogy nyelvi-formai tökéletességre törekedett. Gondosan válogatta meg a szavakat, finomra csiszolta a jelzős szerkezeteket, a tradícióra támaszkodva akár archaikus csengésű kifejezéseket is bátran alkalmazott, így versnyelve patetikus, emelkedett felhangot kapott. Ez a befogadók egy csoportját csodálattal tölti el, sőt megrendíti, különösen ha tekintetbe veszik a megírás embertelen körülményeit is. Az értelmezők más csoportja viszont problémásnak látja a versnyelv és a verstárgy közti feszült viszonyt: az üldözöttség, halálraítéltség szituációjának kifejezését hitelteleníti az artisztikus forma.15 Csupán a társ megsemmisülését rögzítő és mintegy saját sorsát előrevetítő 4. razglednica mutatja a pusztulás nyelvi jeleit: a kenetteljes nyelvet felváltja a szenvtelenség, a bőbeszédűséget a feszes szerkezet, az idősikok merész váltogatása következtében pedig felfüggesztődik az idő. Ez a költemény megelőlegezi azt a felismerést, mely szerint az ipari népirtás tapasztalata klasszikus művekkel nem fejezhető ki. VII. VII. Befogadás Az irodalomtanításban hosszú időn keresztül Radnóti volt az egyetlen költő, akinek zsidóságára felhívták a figyelmet;16 Vári György kifejezésével: Radnóti a magyar holokauszt arca.17 Zsidósága miatt lett üldözötté és vált áldozattá, élete utolsó időszakának sorseseményeiről pedig vallomásos lírája szól. Helyszíni tudósítások ezek az átélt borzalmakról, nem retrospektív visszaemlékezések. A felmerülő kérdésre, hogy mennyiben tartozik a Radnóti-életmű a holokauszt irodalmához, Szegedy-Ma- szák Mihály a következő választ adja: „Az anyanyelvi közösséghez ragaszkodott, s ezért művei a magyar költészethez tartoznak abban az értelemben, ahogy Mendelssohn vagy Mahler alkotásai a német zenei hagyománynak a részei. Másfelől viszont legjelentősebb versei és naplója a holokauszt irodalmához is kapcsolódik, s ezért érvényük meghaladja a magyar irodalom kereteit. E kettősségben rejlik életművének sajátossága.”18 Az alábbiakban a Hetedik ecloga nyelvi-esztétikai megközelitésére történik kísérlet.
