Irodalmi Szemle, 2011
2011/11 - SZEMLE - Angyal László: Bauko János; Ragadványnév-vizsgálatok kétnyelvű környezetben (recenzió)
SZEMLE 73 fejezetben világos, közérthető. Az eredményekből is kitűnik, hogy az aktív kérdező módszer és a kérdőíves módszer hatékony, jól hasznosítható munkaalapol jelentettek a számára az adatok gyűjtésénél. A következő fejezetekben több szempont szerint vizsgálja mind a diak- rón, mind a szinkron névanyagot. Tüzetesen elemzi az írott forrásokban szereplő megkülönböztető neveket, hiszen a történeti nevek által közelebb kerülünk a mai névanyag megismeréséhez. Ezek után a névanyagot a névadás indítéka szerint vizsgálja. A személynév-vizsgálatokban ez a legfrekventáltabb eljárás és alkalmazott szempont. Egyúttal tájékoztat bennünket az adott település lakosainak életmódjáról is. „Minden névadási aktus szemantikailag tudatos." A névadás indítéka nem azonosítható a név jelentésével. A következő fejezetben a szerző a ragadványnevek szociolingvisztikai vizsgálatát tűzi ki célként. Mivel a szlovákiai magyar beszélőközösség kétnyelvűnek tekinthető, ezért elengedhetetlen megvizsgálni a névanyagot a kétnyelvűség aspektusából is. Foglalkoztatja, hogy milyen arányban jelennek meg a névanyagban a kontaktusjelenségek. Általánosságnak tekinthető, hogy a kétnyelvűség hatással van a névválasztásra, s így közvetetten az adott település névanyagának alakulására is. Dolgozatának értékét növeli, hogy Bauko János szerény előzményekre támaszkodhatott - kiváltképp az írott névanyagot illetően -, azonban igazolta, hogy a vizsgált földrajzi területet is számontartván, a névtanban megkerülhetetlen a kétnyelvűség. További részekben foglalkozik a ragadványnevek dialektológiai szempontjaival is. A rámutatásai alapján elmondható, hogy a ragadványnevekben elsősorban a nyelvjárással egyező hangtani jelenségek jelennek meg. Az alaki táj szavak a kutatópontokon sokszor töltenek be ragadványnévi funkciót. Ragadványneveket a nyelvjárásban használatos frazeologizmusok is tartalmaznak. A szerző helyesen ítéli meg, hogy szükség van a név iránti attitűd alaposabb szem- ügyrevételére is. „A név iránti attitűdöt több tényező befolyásolja: a névadó egyén, illetve a közösség, a név születésének színhelye, körülményei, a név sértő vagy kedveskedő volta, a névhasználati színtér, szituáció (formális vagy informális), a névviselő és névhasználó közötti viszony (barátok vagy ellenségek), a névadás óta eltelt idő stb.” - idézhetjük a szerző idevonatkozó megállapítását. Az életkor szerinti markáns eltérések a felnőttek és a diákok ragadványnévhasználatában is megmutatkoznak. A felnőttek ragadványnévadása elsődlegesen értelmi jellegen alapul: a sok azonos nevű személy pontosabb azonosítása érdekében jöttek létre a „csúfhevek”. A diákoknál főképpen az érzelmi jelleg határozza meg a ragadványnevek keletkezését. A felnőtteknél az összegyűjtött névanyag legnagyobb hányadát a külső tulajdonságra utalók és az ismeretlen eredetűek teszik ki. A diákoknál ezzel ellentétben a névadás indítéka többnyire ismert. Mind a felnőtteknél, mind a diákoknál hasonló megoszlási arányban szolgál a névadás alapjául a külső és a belső tulajdonság, valamilyen esemény
