Irodalmi Szemle, 2010
2010/8 - Napló
95 NAPLO KORTÁRS MAGYAR IRODALOM — SZLOVÁKUL A pozsonyi Artfórum könyvesboltban július 15-én mutatták be a szlovák nyelvű Revue svetovej literatúry című folyóirat nyári számát, amely a kortárs magyar irodalomból szemezgetett. - A bemutatón részt vett Görözdi Judit. A Revue svetovej literatúry az egyetlen szlovák irodalmi lap, amely külföldi irodalmakból összeállításokat közöl. Magyar irodalmi alkotásokat leg-utóbb 2004-ben közöltek. A mostani válogatást Deák Renáta és Gabriela Magová műfordítók készítették. Olyan szerzőket mutatnak be, akiket könyveik révén a szlovák olvasók még fordításból nem ismerhetnek. A magyar költészetet Tandori Dezső, Kovács András Ferenc, Térey János, Borbély Szilárd, Tóth Krisztina versei és Kukorelly Endre gyermekversei képviselték, a prózát pedig Parti Nagy Lajos, Háy János, Garaczi László, Bán Zsófia és Dunajcsik Mátyás munkái. Bármennyire is furcsán hangzik, különlegességnek számít a szlovákiai magyar szerzők szlovák folyóiratbeli közlése. A szlovák közegben is jól ismert Tőzsér Árpád és Grendel Lajos mellett most a fiatalabb írók is szóhoz jutottak. A fiatalabb költők közül Németh Zoltán és Juhász Katalin, a prózaírók közül pedig György Norbert és Gazdag József munkásságát mutatták be. A Revue svetovej literatúry magyar számának a megjelenését - Jarmila Samcová főszerkesztő tájékoztatása szerint - a fiatal műfordítók is segítették. A magyar lapszám megjelenését Eva Andrejčáková, Macsovszky Péter, Gabriela Magová, Deák Renáta, Jitka Rožňová, Ildikó Drugová, Andrea Gálová, Vlado Janček, Jozef Tancer és Karol Wlachovský műfordítók segítették. MEGISMERHETŐK KAFKA KÉZIRATAI Mint az köztudott, Franz Kafka halála előtt arra kérte legjobb barátját, Max Brodot, hogy semmisítse meg minden kéziratát, ám ő, szerencsére, erre nem volt hajlandó. Brod adta ki először Kafka három ismert regényét, a Pert, a Kastélyt és az Amerikát, de a többi kézirat nem kerülhetett a nyilvánosság elé. Egészen eddig. Hosszú jogi huzavona után a Kafka és Max Brod levelezését tartalmazó ládákat végre felnyithatják. A levelek és kéziratok közzétételéért a Harrez izraeli újság több mint egy éve küzd, ennek a folyamatnak értek a végére, amikor július 12-én kinyitották a tíz doboz egyikét. Az összes felnyitása legalább egy hétig eltart, mert a dobozok közül hatot Tel-Aviv hat különböző bankjában, négyet pedig egy Zürichi bank széfjében őriznek. A dokumentumok négy évitizede rejtőztek Izraelben és több ügyvéd együttes munkája hozta meg a gyümölcsét annak a procedúrának, aminek a végén a bíróság úgy döntött, hogy az Éva és Ruti Hoffe talajdonában lévő dobozokat fel lehet tárni. Azok tartalmát azonban még mindig nem szabad nyilvánosságra hozni, mert az örökösök megtámadták a bíróság döntését. Max Brod 1939-ben menekült el a náci megszállás elől Prágából, és érkezett meg
