Irodalmi Szemle, 2010

2010/1 - TANULMÁNY - Csehy Zoltán: Faunus

76

Csehy Zoltán

fere iuveniles lascivias meas in cortice pandunt." Nyilvánvaló, hogy Boccaccio szavait a szokványos szerénységi toposzok megnyilvánulásaként kell számon tartanunk.

8 Antonio MÁZZÁ, L’inventario della „Parva libraria’di Santo Spirito e la biblioteca del Boccaccio, Italia medioevale e umanistica 9 (1966), 3. Vö. még: Vittore BRANCA, Boccaccio me- dievale, Firenze, Sansoni, 1975.

9 Luigi SASSO, Ľ „interpretáló nominis” in Boccaccio, Studi sul Boccaccio 12 (1980), 129-174.

10 WENCZEL Gusztáv, Magyarország Dante, Petrarca és Boccaccio felfogása és munkái szerint, Katholikus Szemle 2 (1888), 395.

11 Az első, jóval hosszabb, 186 soros változatról: Filippo Dl BENEDETTO, Considerazioni süllő Zibaldone Laurenziano del Boccaccio e restauro testuale della prima redazione del „Faunus", Italia medioevale e umanistica 14 (1971), 91-129.

12 Wolfgang ISER, A fiktiv és az imaginárius, ford. MOLNÁR Gábor Tamás, Bp., Osiris, 2001, 54.

13 Vö. Luigi SASSO, ŕ m„ 148.

14 Vö. pl.: Andrew V ETTIN, Pastoral Irony = Literature and the Pastoral, i. m., 96-115.

15 Vö. Judith HABER, Pastoral and the poetics of self-construction, Cambridge University Press, 1994. Vagy Annabel PATTERSON, Pastoral and Ideology, Berkeley, California University Press, 1987.

16 Francois RIGOLOT, Poétika és onomasztika, ford. SÁRI Andrea, Helikon 38 (1992/3-4),

349.

17 Vö. Luigi SASSO, i. m., 153. A görög nevek használatáról lásd: A. PERTUSI, Le etimolo- gie greche nelle opere erudite del Boccaccio, Studi sul Boccaccio 1 (1963), 365-385.

18 Giuseppe BILLANOVICH—František ČÁDA, Testi bucolici nella biblioteca del Boccaccio, Italia medioevale e umanistica 4 (1961), 201-221.

19 CSEHY Zoltán, Parthenias = Uő, Parnassus biceps. Kötetkompozíciós eljárások és olvasási stratégiák a humanista, neolatin és a régi magyar irodalomban, Pozsony, Kalligram, 2007, 42-56.

20 Vö. a Ricci-féle kiadás jegyzetanyagával: BOCCACCIO, Opera in versi. Corbaccio. Trat- tatello in laude di Dante. Prose latine. Epištole a eura di P. G. RICCI, Milano-Napoli, 1965.

21 Vö. még: Giovanni BOCCACCIO, Genealogie Deorum gentilium libri a eura di Vincenzo ROMANO, Bari, Laterza, 1951, 409-410. (8. 13).

22 Giovanni BOCCACCIO, Opere latine minori a eura di A. F. MASSERA, Bari, 1928, 216.

23 Az értelmezések emlitett és újabb aspektusait lásd még PERINI kiadásának jegyzeteiben:

937, 3.

24 Licisca neve Lycisca néven szerepel Vergilius harmadik eclogájában (3, 18), méghozzá Damon pásztor kutyájaként. Kétséges, hogy e helyen is kutyanév-e (maga Boccaccio is használja kutyanévként az 5-7. eclogákban): elképzelhető, hogy Pamphylus felesége vagy szerelmese. Boccaccio tréfás célzása utalhat tehát arra is, hogy Palemon részint a tegnapi tivornya, részint a szerelmi elvakult- ság miatt nem hallja Testilis hangját, de utalhat arra is, hogy ebben hü pásztorkutyájának ugatása akadályozza.

25 Wolfganag ISER, i. m„ 57.

26 A névvel és a 127. sorral kapcsolatos filológiai problémákról részletesen: Giorgio Bemar- di PERINI, Note esegetiche e testuali al,, Buccolicum carmen " del Boccaccio, Studi sul Boccaccio 18 (1989), 374-377.