Irodalmi Szemle, 2010
2010/7 - MAGYAR IRODALOM ROMÁNIÁBAN - Gágyor József versei (Aranyeső esőben, Sakktábla, Takácsok, Bálvány, Ott fenn az Úrnak..., Könyörgés)
43 Gágyor József versei Aranyeső esőben Tavaszi eső hull Erdőre, mezőre, Fénylő gyöngycseppek a Szép aranyesőre. Aranyos testvérkék... Rebegik a cseppek, S testvérkéik karján Kissé megpihennek. Aranyesőszirmok Elringatják őket, Messziről jövőket, Távolba menőket. Sakktábla Egy régi arab legenda szerint, Mikor a világ már készen állott Eldönteni, ki is birtokolja, Allah s a Sátán sakkpartit játszott. Tengernyi idő telt el azóta, S a játszmának még most sincs vége, Sakktábla az egész világ, Festve fehérre, feketére. A jó és a rossz vak harcában Mi, emberek, figurák vagyunk, Égi hatalmak mozgatnak minket, Csak tőlük függ, hogy élünk vagy halunk. Takácsok Takácsok, négyen, Versenyre kelnek: Vajon melyikük sző Szőnyeget, szebbet? A legifjabbik Szövi fűszálból, Zöldellő rügyekből, Kék ibolyákból. A másik szövi Tarka virágból, Égő pipacsokból, Piros rózsákból. A harmadik meg Sárguló lombból, Hulló levelekből, Hervadt szirmokból. A legidősebb Mester munkája: Angyalszámypelyhekből Szőnyeg a tájra. S mert minden szőnyeg Egyformán tetszik, A versenyt tavasszal Elölről kezdik. Legyen lombos vagy Kopár az erdő, A négy takács közül Egyik mindig sző.
