Irodalmi Szemle, 2010
2010/7 - MAGYAR IRODALOM ROMÁNIÁBAN - Gágyor József versei (Aranyeső esőben, Sakktábla, Takácsok, Bálvány, Ott fenn az Úrnak..., Könyörgés)
44 Gágyor József versei Bálvány Óriás szikla, Hatalmas bálvány, Öklöd a kék ég Felé mered, Tán ádáz harcra, Párviadalra Ösztökéled az Istenedet?! Széllel törölget, Napfénnyel szárít, Lefejti rólad A zord jeget, És virágporral Óva behinti A kőtesteden Támadt sebet. Ott fenn az Úrnak... Ott fenn az Úrnak sok a dolga, Ügyelni kell a csillagokra, Nézni a bolygók körforgását, Az üstökösök rohanását, Betartják-e az ősi rendet, Melyet kezdetben megteremtett. Ott fenn az Úrnak sok a dolga, Vigyázni távol világokra, Élőlényekre és holtakra, Tegnapokra és holnapokra, Jutalmazni és ítélkezni, Mindent tudni és nem feledni. Ott fenn az Úrnak sok a dolga, Mert ő az úr és ő a szolga. Legtöbb gondja a Földdel támad, Mert az emberben nincs alázat. Verejték ül ki homlokára, És cseppekben hull a világra. Könyörgés Szánjuk-bánjuk a bűneinket, Uram, teremtsél újra minket! De ne hamuból, föld porából, Teremtsél tiszta fénysugárból. Szívünk ragyogjon égi fényben, Lelkünk csillogjon hófehéren, Sugarainkkal simogassunk, Fájó könnyeket ne fakasszunk. Oh, teremts újra, Uram, minket, Ne kelljen szánni bűneinket! Az Isten keze Szelíd, jóságos, Esőcseppekkel Mos tégedet,
